A csütörtökön közzétett adatok szerint negyedéves összevetésben 1,1 százalékkal gyarapodott a hazai össztermék (GDP) a július-szeptemberi időszakban, amivel a hasonló fejlettségű gazdag országok csoportjában az éllovas szerepét tölti be.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Immár az ötödik egymást követő negyedévben bővült negyedéves szinten 0,7 százalékkal vagy azt meghaladó mértékben Új-Zéland gazdasága. Az előző év azonos időszakához képest 3,5 százalékkal növekedett a gazdaság.
A sikerben kulcsszerepet játszik a lélekszám növekedése. A 4,7 milliós országa lakossága a rekordnagyságú bevándorlásnak köszönhetően 2,1 százalékkal emelkedett, ez az ütem háromszorosa az Egyesült Államokban mértnek. A több ember azt jelenti, hogy többet költenek mindenre, kezdve az oktatástól az egészségügyig, miközben az ingatlanok iránt folyamatosan emelkedő kereslet felverte az árakat.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mindezek alapján elemzők arra számítanak, hogy az új-zélandi jegybank nem csökkenti tovább a november óta rekordalacsony szinten, 1,75 százalékon álló alapkamatát.
A központi bank idén három alkalommal csökkentette a kamatot, és novemberben még azt jelezte, nem kizárt a további lazítás sem, mivel az infláció még mindig messze áll a célsáv alsó küszöbétől. A munkanélküliségi ráta nyolcéves mélypontra, 4,9 százalékra süllyedt, miközben a foglalkoztatottság növekedése minden várakozást felülmúlt a harmadik negyedévben.
A bérnövekedés azonban nyomott maradt, mivel a munkahelyekre bőven jutott munkavállaló. A szeptemberrel végződő egy év alatt a bérek csak 1,6 százalékkal emelkedtek.