A norvég olaj- és gázipari konszern júliusban jelentette be kiszállási szándékát a gázvezeték projektből. A cég korábban 2,1 milliárd euróért értékesítette a malajziai Petronas olajtársaságnak 15,5 százalékos részesedését is a TAP tervezett kiindulópontján, az azeri Shah Deniz koncessziós területen. A Statoil 20 százalékos TAP-részesedését 400 millió euróért vásárolná meg a Snam.
„A TAP kulcsfontosságú projekt az (európai) gázellátás biztosítása szempontjából. A gázszolgáltatók nyereségkulcsa egyre kisebb, a logisztikai költségeket ezért a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell. Ehhez viszont olyan rugalmas európai gázellátó hálózatot kell létrehozni, ami képes minden fennakadást kiküszöbölni” – fogalmazott Carlo Malacarne.
A TAP a Kaszpi-tengeri lelőhelyekről szállít majd földgázt török, görög és albán területen keresztül a dél-olaszországi fogadóállomásra. A konzorcium tagjai a BP (20 százalék), a SOCAR (20 százalék), a Statoil (20 százalék), a Fluxys (19 százalék), az Enagás (16 százalék) és az Axpo (5 százalék). A projektet az Trans Adriatic Pipeline AG vezeti.
A 870 kilométeres, évi 10-20 milliárd köbméter szállítási kapacitású gázvezeték kivitelezése 2015-ben kezdődött meg és várhatóan 2018-ban fejeződik be.
