A lap szerint a válságkezelő programokat szervező intézmények – az Európai Bizottság (EB) az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – körében növekvő aggodalommal szemlélik a jelenlegi, második program lezárására irányuló tárgyalások alakulását.
Titanicon ülnek?
Athén és az intézmények álláspontja között továbbra is nagy a távolság, és „egy kicsit olyan az egész, mintha a Titanicon utaznánk” – mondta a Welt am Sonntag egyik forrása, aki szerint „a hangulat ugyan valamivel jobb, mint korábban, de ez mit sem ér, ha közben süllyed a hajó”.
Görögország akkor sem lábal ki egyhamar az államadósság-válságból, ha sikerül megállapodásra jutni és Athén megkapja a második hitelcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét, mert a törlesztési kötelezettségek miatt már nyáron kiürülhet az államkassza. Ezért a harmadik mentőcsomagról „már most tárgyalni kellene” – mondta a lap egyik forrása.
Csak becslések vannak
Egyes becslések szerint az athéni vezetés legfeljebb a májust vészelheti át az utolsó pénzügyi tartalékok mozgósításával. Mások szerint a radikális baloldali Sziriza vezette kormány június közepén vagy végén találja majd szembe magát azzal a dilemmával, hogy a nyugdíjakat fizesse-e ki, vagy inkább utalja át az IMF-nek az aktuális törlesztőrészletet.
A tárgyalások egyes résztvevői már nagyon várják, hogy előálljon ez a helyzet, mert azt remélik, hogy a görög kormány végre felismeri, hogy reformok nélkül nem számíthat támogatásra. A végletesen szorult helyzet „lesz remélhetőleg a pillanat, amelyben megtörténik a fordulat” – mondta a Welt am Sonntag egyik forrása, megjegyezve, hogy igen hamar eljöhet ez a pillanat, „akár már a jövő héten”.
Első válság – szétesés?
Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter egy vasárnapi lapinterjúban felvetette, hogy akár egy újabb, harmadik mentőporgamot is lehetne szervezni Görögországnak, de csak akkor, ha Athén végrehajtja a segítség feltételeként megszabott reformokat. Az alkancellár hangsúlyozta, hogy a Grexit – Görögország távozása az euróövezetből – nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is rendkívül veszélyes lenne.
„Nem bízna senki Európában, ha az első nagy válságban szétesünk” – mondta Sigmar Gabriel a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak.
Ennyit kaptak
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az EB, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A támogatási program befejezéséhez az eurócsoportnak – az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak – jóvá kell hagynia a görög kormány részletes reformjavaslatait, különben nem folyósítják a második csomag utolsó részletét.
