Ajánlattételi kényszerben
A testület elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter az ülésre érkezve azt mondta az újságíróknak, hogy most Görögországnak kellene új ajánlatokat tennie a hitelezőkkel való megállapodás érdekében. Dijsselbloem szerint a nyakig eladósodott országnak olyan kötelezettségeket kellene vállalnia, amelyek hiteles, pénzügyileg fenntartható kiutat mutathatnak a helyzetből.
Ezen a mostani ülésen azonban csekély a megállapodás esélye – vélekedett az eurócsoport elnöke. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június végi végső határidőt szabott az Athén és hitelezői közötti megállapodásra az ország fizetőképességének fenntartását biztosító intézkedésekről.
Sürgető helyzetben
„A helyzet nagyon sürgető, és Görögország érdeke a bizalom helyreállítása” – mondta Dijsselbloem. Utalt arra, hogy a görögökkel tárgyalásban levő intézmények számos részterületen lennének készek engedményeket tenni, de cserébe „rendbe kellene tenni” Görögországot. Az eddigiek alapján a görögök az adósság egy részének az elengedését, a fennmaradó adósság törlesztésének hosszabb időre történő széthúzását szeretnék elérni.
Ebben az esetben nem tartanának igényt az előző mentőcsomagban megajánlott, de abból még nem folyósított 7,2 milliárd euróra. A hitelezők ugyanakkor azt akarják látni, hogy Athén alapvető költségvetési reformlépésekkel biztosítja pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát, ami a most hatályos mentőcsomag feltétele volt. Görögországnak hamarosan mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége válik esedékessé. Megállapodás hiányában az ország fizetésképtelenné válhat, ami megkérdőjelezné eurózóna-tagságának – sőt, talán EU-tagságának is – a fenntarthatóságát.
Kétségek között
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a luxembourgi tanácskozásra érkezve arról beszélt, hogy a görög kormány „ismertetni fogja elképzeléseit”, ám szavaiból nem derült ki, hogy ezek az elképzelések az eddigi – a hitelezők által korábban már elutasított – javaslatok érdemi módosítását jelentik-e. Varufakisz mindenesetre a „hatékony konszenzus” elérését jelölte meg a görög elképzelések céljaként.
Az eddigiek alapján a görögök az adósság egy részének az elengedését, a fennmaradó adósság törlesztésének hosszabb időre történő széthúzását szeretnék elérni. Ebben az esetben nem tartanának igényt az előző mentőcsomagban megajánlott, de abból még nem folyósított 7,2 milliárd euróra. A hitelezők ugyanakkor azt akarják látni, hogy Athén alapvető költségvetési reformlépésekkel biztosítja pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát, ami a most hatályos mentőcsomag feltétele volt.
Nincs engedmény
Az eurózóna pénzügyminisztereinek megbeszéléséhez csatlakozott Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója is. Ő arról beszélt az újságíróknak, hogy szó sem lehet semmilyen időbeli engedményről a törlesztési kötelezettséget illetően.
„Ha július elsejéig nem fizetnek, akkor az azt jelenti, hogy nem fizettek” – közölte lakonikusan.
Értesülések szerint a nézeteltérések két legfontosabbja, hogy a görögök mindeddig nem voltak hajlandóak vállalni nyugdíjrendszerük reformját, valamint nem akarnak magasabb áfakulcsot bevezetni.
Hatalmas összeget kell törleszteni
Görögországnak hamarosan mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége válik esedékessé. Megállapodás hiányában az ország fizetésképtelenné válhat, ami megkérdőjelezné eurózóna-tagságának – sőt, talán EU-tagságának is – a fenntarthatóságát.
