Ezek a legfontosabb számok
Az elszámolás következtében az előzetes adatok szerint a törlesztőterhek egy átlagos adós esetén 20 százalékkal, míg egy jelzáloghitellel rendelkező átlagos adóst tekintve 20-25 százalékkal csökkentek.
Az elszámolás és a forintosítás hiányában a korábbi deviza alapú jelzáloghitelek törlesztőterhe akár 70 százalékkal is magasabb lehetne a jelenlegi helyzethez képest.
Az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések elszámolása mintegy 2,1 millió devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződést érintett. A bankok a legjelentősebb visszatérítést a mintegy 500 ezer élő deviza jelzáloghitel-szerződésre számolták el, amelyekre egyben a rögzített árfolyamon történő forintosítás is vonatkozott.
Nagy a szórás
Közleményében az MNB elismeri, hogy a törlesztőrészletek csökkenésének mértéke jelentős eltéréseket mutat. Néhány esetben a törlesztőrészlet csökkenése eléri a 40 százalékot, de az esetek egy „nagyon-nagyon kis százalékában” a törlesztőrészlet emelkedése sem kizárt.
Kisebbek a kamatok
A jegybank számításai szerint több mint másfél százalékponttal mérséklődött forintosított jelzáloghitelek kamatlába a forintosítási törvény kamatszabályai következtében
A forintosítás és elszámolás hiányában a svájci frank mostani árfolyamával számolva a jelzáloghitelesek törlesztőrészlete 50 százalékkal meghaladná a jelenlegit. Ugyanakkor a forintosítás hiányában a svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése mellett a forint az euróval szemben is jelentősen leértékelődött volna, így a törlesztőrészletek akár 70 százalékkal is magasabbak lennének a mostaninál – feltételezi a jegybank.
Hitelkiváltás segíthet
Közleményében a jegybank végezetül hangsúlyozza, hogy a forintosítás egyúttal tényleges lehetőséget teremt a hitelkiváltására, így az érdemben élénkülő verseny hatására az adósok törlesztőrészletei tovább csökkenhetnek.
