Plusszal nyitott a Mol a két ünnep közti langyos kereskedésben. Ami jórészt a horvát kormányfő karácsonyi meglepetésének köszönhető, aki az INA visszavásárlását helyezte kilátásba. Komolyabb árfolyammozgásra mégsem érdemes berendezkedni, mert a zágrábi kormány mindennek mondható, csak stabilnak nem.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Buktak a bíróságon
A karácsonyi horvát bejelentés előzménye, hogy a nemzetközi döntő bíróság a Mol javára ítélt a horvát állammal szemben. Az évek óta húzódó ügyben a horvát kormány álláspontja szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.
A horvát fél számára kedvezőtlen döntéssel megszűnt a privatizációs szerződés megsemmisítésének lehetősége. Nyilván ezért vetették fel a visszavásárlást.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Brüsszeli nyomás
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az Európai Bizottság részéről is nyomás nehezedik a horvát kormányra. Két hónapot kaptak ugyanis arra, hogy módosítsák az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvényt, mert az sérti a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot.
Az INA-ról szóló törvény az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel: többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllép egy meghatározott küszöböt.
A testület úgy véli: a kisebbségi tulajdonos ilyen kivételes hatásköre sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésben előírt jogszabályokat. Persze, ez nem új dolog, annak ellenére sem, hogy a bizottság decemberben hozta meg döntését. Az uniós jogharmonizáció részeként évek óta tudtak róla az egymást követő kormányok, hogy az INA ügyét rendezni kell.
Csak haza beszéltek?
Bár Andrej Plenković kormányfő arról beszélt, hogy kész terveik vannak a Mol tulajdonrészének visszavásárlására. Ez mégsem tűnik azért olyan egyszerűnek. Erre utal, hogy zágrábi sajtóértesülések szerint az elmaradt szíriai olajbevételek kínálnának fedezetet az ügyletre. Amit a szíriai háború miatt nem igazán lehet komolyan venni.
A horvát államháztartás helyzete erősen kérdésessé teszi a költségvetési források bevonását. Az államadósság növelése sem sanszos. Pláne, hogy néhány hónapja ugyanaz a kormánykoalíció vezeti az országot, mely előtte, alig fél év után megbukott. A jelenlegi kormány ugyan stabilabbnak mondható az előzőnél, de ez csak relatív stabilitás.
Mindezek fényében valószínű, hogy a kormányfő visszavásárlási bejelentése egyelőre csupán belpolitikai célokat szolgál, elvégre a nemzeti olajtársaság afféle szent tehén, meg persze, fontos káderkifizető hely.
