A Nasdaq legutóbb az ezredforduló környékén a dot.com bukás idején járt 4000 pont fölött. Most más idők járnak? – Sokan ebbe kapaszkodnak, azonban az átlagos befektetőnek van oka aggódni.
Nagyot ugrott a Nasdaq
2008-as fekete napjai óta a Nasdaq több, mint 150 százalékkal emelkedett, kétszer annyit, mint a régivágású DJIA. A pénz a közösségi médiát reprezentáló részvényekbe áramlik.
A legutóbbi példa a november 6-án tőzsdére került Twitter, ami 26 dolláron volt jegyezhető. Másnap reggel 45, 10-en nyitott, elérte az 50.09-et nap közben, majd 44, 90–en zárt. November 25-én, hétfőn a Twitter 39,05-ön eddigi mélypontján zárt, és a grafikon nem túl biztató. (Félreértések elkerülése érdekében érdemes kiemelni, hogy a Twittert a NYSE-re vezették be annak ellenére, hogy a technológiai részvényeket jellemzően a Nasdaq-on jegyzik, így a Twitter árfolyamának nincs közvetlen hatása a Nasdaq tőzsdére.)
Új mértékrendszert látunk?
Minden bizonnyal. A Twitter 2012 első kilenc hónapjában 70,7 millió dolláros vesztességet mutatott ki. Mit gondolnak, mennyi eredménye volt 2013-ban a tőzsdére bevezetés előtti kilenc hónapban? 133,8 millió dolláros veszteség. Ha ki akarjuk számolni a P/E-t (price/earnings arányt), nincs E, amivel oszthatnánk. Pontosabban részvényenként 26 cent veszteségre számítanak. A papírból hétfőn 14 millió darabbal kereskedtek, nagyjából 546 millió dollár értékben. Megjegyzendő, hogy ennyi a Twitter éves árbevétele. Érdekes papír, és különösek a piaci reakciók.
Tovább is nézelődhetünk azonban. Az Ernst & Young jelentése szerint a technológiai cégek egyesülése, átvétele napirenden van. Szinte egy új buborékba szerveződnek a cégek, mintegy 71 milliárd dollár értékben.
Nincs ok az aggodalomra?
Érdemes rátekinteni a Facebook grafikonjára is. A tavaly nyári bevezetés óta a szeptember–októberre kialakult nyugodt árfolyam dupláján forog most a papír. Itt legalább egy 39 centes nyereséget láthatunk részvényenként, de az ár ennek a 114,6-szorosa (P/E).
A technológiákkal foglalkozó szakemberek óvnak persze az aggodalomtól. Persze ez elárul valamit a Szilícium-völgyben uralkodó erkölcsi állapotokról. Tényleg nehéz lehet egy buborékról megítélni, mikor pukkan ki, az előtt, hogy tényleg elpukkan. A Szilícium-völgyben pedig a szélesebb jövő iránti optimizmusban úgy látszik, az összes tendencia felfelé tart, minden egyéb egyszeri kisiklás.
Ha a régi iskola szerinti valós értékeket félretesszük, kijózanító számokat látunk. A Snapchat piaci értéke (tőzsdei kapitalizációja) 8 hónapja 70 millió dollár volt. Ma 4 milliárd. A cégnek még nincs bevétele. Hasonlóképpen a Printereast-et hat hónapja 2,5 milliárd dollárra értékelték, ma 3,8 milliárdra, és a cég lassan tisztázza üzleti modelljét, mivel nincs bevételük. Végül a nálunk is ismert Dropbox céget említeném. Tőkeemelésben gondolkodnak, miszerint a cég értéke 8 milliárd dollár lesz az egy évvel ezelőtti 4 milliárddal szemben.
Nyilván udvariatlanság, ha a Szilikon-völgyben ezekre a pontokra rámutatnak.
Vajon meddig tarthat mindez?
Átvizsgálva az internet és a közösségi média cégeinek adatait a régi iskola szerint nyilvánvalóvá válik, hogy ezek az értékelések fenntarthatatlanok. Az adatok felénél a túlértékelés hatalmas az árbevétel és profitkilátások tekintetében, vagyis buborékra gyanakodhatunk.
A nagy befektetési házak nem kiáltanak eladást. A Bloomberg oldalán november 12-én 17 részvényelemzőből 12 a Twitter-t felhalmozásra vagy tartásra ajánlotta. Azóta az árfolyam 4 dollárt ereszkedett. 5-en az eladást javasolták. A Facebook esetében 48-an javasolják vételre, 8-an tartásra, eladásra senki.
A buborékot egyrészről nem más fújja, mint a Fed. A havi 85 milliárd dolláros – kötvényvásárlások formájában történő – pénzteremtés eddig nem okozott inflációt, de a pénz nagyobb része a részvényekbe, különösen a közösségi média részvényeibe áramlott. Másrészről a Facebookhoz és a Twitterhez hasonló cégeket mindenki ismeri, jórészt felhasználóként, így a nyilvános kibocsátás és a kereskedelem a nyilvánosság széleskörű érdeklődésére tarthat számot. Amikor az intézményi befektetők már lassan visszalépnek a vásárlásokból, vagy még rosszabb esetben kiszállnak, az egyszerű befektető rajta ragadhat a részvényen. Bizonyára megerősödik egy-két hasonló cég, míg a többség elbukik.
És sok ember velük együtt bukik….
