Nagy Márton csütörtökön Budapesten, a Miniszterelnökség által rendezett Magyarország erősödik című, az EU fejlesztési források felhasználásáról szóló konferencián hangsúlyozta: az uniós támogatásoknak jelentős szerepük van a gazdaságban a nagyobb beruházásokon, a foglalkoztatáson, a költségvetésen, az adóbevételeken vagy akár a kiadások megtakarításán keresztül, hatással vannak a külső finanszírozási képességre és a devizatartalékra is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Mivel befolyásolják a sérülékenységet, a növekedést is, ezért foglalkozni kell azzal, mi történjen, amikor már nem, vagy más minőségben állnak rendelkezésre – mutatott rá.
Kisimítani az ingadozást
Kifejtette, hogy az uniós források felhasználását ciklikusság jellemzi, ami egy adott év gazdasági növekedésében akár 0,5-1 százalékos ugrást is jelenthet. A gazdaságfejlesztés, a konvergencia azt igényli, hogy az uniós forrásokat minél hamarabb kiosszák, de ki kell valamit találni, hogy ennek hatását ki lehessen simítani – mondta. Hozzátette, ez nem magyar sajátosság, más közép-kelet-európai országokban is jellemző, ahol az uniós források aránya jelentős a GDP-hez képest.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az alelnök szerint simítja az ingadozást, hogy a teljes keret 75 százalékát már meghirdették, amihez a szerződött állományok is hamarosan felzárkóznak. Kitért arra is, hogy az uniós gazdaságfejlesztési forrást kapott vállalkozások 70 százaléka kizárólag ebből a forrásból finanszírozott. E vállalkozások forrásszerkezetének diverzifikálása a jövőben nagy kihívást jelent – jelezte.
Sok cégnek nincs jövőképe
Felhívta a figyelmet arra is, hogy azoknak, akik az nhp-n belül kapnak gazdaságfejlesztésre pénzt, jó a jövedelmezőségük, a mérlegfőösszeg arányos megtérülése átlagosan 5-10 százalék. Az uniós források harmada ezzel szemben veszteséges vállalatokhoz kerül.
Az alelnök leszögezte, a rossz struktúra konzerválása nem cél, olyan vállalatokat kell finanszírozni, amelyeknek nemcsak jó ötleteik vannak, hanem képesek növekedni, profitabilissá válni. Nagy Márton úgy vélekedett, az nhp tapasztalatait érdemes lenne felhasználni a visszatérítendő támogatások szétosztásánál, amelynek aránya 2020 után várhatóan növekedni fog.
A versengő allokációs mechanizmus a leghatékonyabb, ezért a szétosztásnál érdemes használni a pénzügyi közvetítőrendszert – mondta.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a konferencián méltatta a kormány döntését, amellyel az uniós forrásokat átcsoportosította a gazdasági szereplőkhöz. Kitért arra is, sok cégnek nincs jövőképe, nem alkalmas a támogatás felvételére, életben tartásuk nem lehet gazdaságpolitikai cél.
