2024 április 24

Túl szűk a hazai piac? Íme a megoldás!

Jó hír viszont, hogy a tőke kifejezetten rajong azokért a cégekért, projektekért, amelyekben  nemzetközi potenciál van. A HVCA, a JVSZ, az MKSZ, a HITA és az M27 ABSOLVO október 2.-án megrendezésre kerülő közös rendezvénye a külpiacra lépési stratégia fontosabb elemeit járja körbe szakértők és külpiacon már sikeres vállalatok tapasztalatának bemutatásával.

Kézenfekvő, mit kell tennie egy vállalkozásnak, ha szűknek érzi a hazai piacot, ha terjeszkedne, de erre a határokon belül alig van lehetősége. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint a magyarországi társaságok 2010-ben már képesek voltak növekedésre – a roppant alacsony 2009-es adatokhoz viszonyítva. Jóllehet a belföldi értékesítés árbevétele is emelkedett minden vállalatcsoport esetében, ám az export bevételek a belföldinél is nagyobb mértékben emelkedtek. Előbbi súlya sokkal nagyobb, 71 372 milliárd forintot ért el, míg az export 21 822 milliárd forintot. A külpiacok nemcsak a nagyvállalatok számára jelentenek növekedési lehetőséget. Tény, hogy az exportból származó bevétel java részét ők realizálják, ám nem ez a szegmens bővült a legnagyobb mértékben.

A mikrovállalkozások exportja ötödével nőtt, a közepes vállalkozásoké pedig 17 százalékkal.  Az M27 ABSOLVO felmérései szerint is jelentősen nőtt a magyar cégek érdeklődése a nemzetközi terjeszkedés iránt az elmúlt 2-3 évben. „Míg korábban a hazai vállalkozásokat nem foglalkoztatta a külpiacra lépés lehetősége – mert elégedettek voltak teljesítményükkel vagy nem érezték magukat elég erősnek egy ilyen stratégiai lépésre – ma már sokkal egyértelműen ebben látják a növekedés útját” – mondja Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere.

A külpiacra lépés tulajdonképpen lehetőség és óriási kihívás is egyben. „Egyrészt kell egy erős, versenyképes termék, másrészt tisztában lenni azzal is, hogy érett-e a vállalkozás a külpiacra lépésre. Van-e megfelelő kapacitása, rugalmas-e a különböző piaci igényeknek való megfeleléshez. Meg kell alkotni a saját, testre szabott stratégiát, hogy hogyan tudunk felkészülni a nemzetközi terjeszkedésre és utána hogyan valósítjuk ezt meg lépésről lépésre” – folytatja a szakember.

A külpiacra lépés viszont jelentős költséget jelent. Kezdve az információk megszerzésétől a különböző engedélyeztetésekig, s akkor még egy külföldi gyáregység vagy raktár megépítéséről, bérlete, illetve a termék szállításról, terjesztésről nem is beszélünk. A folyamat finanszírozása csupán kivételes esetekben működik önerőből. Tekintettel arra, hogy az export a gazdaság egyik  húzóágazata, az állam is érdekelt, hogy segítse a cégeket ilyen jellegű törekvéseikben. Ennek egyik jele az is, hogy ma már elérhető a régóta várt, piacra jutást támogató pályázat (GOP-3.3.3), ami szintén új lendületet adhat a KKV-k részére, hogy átgondoltan, külső szakértők és erőforrások bevonásával hódítsák meg az új piacokat.

A támogatások mellett a finanszírozók oldalán adott a nyitottság, a tőkebefektetők folyamatosan keresik a komoly növekedési potenciállal rendelkező cégeket. A tőkebevonás ugyanakkor amellett, hogy lehetőség a vállalat fejlődését is nagyban elősegíti. Ugyanakkor az anyagi források bővülése korántsem garantálja a sikert. Meg kell ismerni a jogi és egyéb szabályozásbeli kihívásokat, tudni kell, miben lesz más a külpiac a magyarhoz képest.