Virág Barnabás a Gazdaságpolitika Magyarországon című előadásában többek között arról beszélt, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság óta a jegybankok aktívabbak, sokkal több területen avatkoznak be a gazdaság működésébe.
Együttműködik a jegybank
Ezt a tendenciát követi 2013 óta a Magyar Nemzeti Bank is, amely elsőként a kamatpolitikában mutatkozott meg. A jegybanki alapkamatot több lépésben sikerült 1,35 százalékra levinni, és előreláthatólag 2017 végéig 2018-ig elejéig ezen a szinten is maradhat – mondta.
A magyar jegybank által az elmúlt években elért alacsony kamatkörnyezet az idén például 300 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés kamatkiadásait 2013-hoz képest, így ennyivel több pénz jutott a gazdaság más szegmenseibe a költségvetésen keresztül.
Kellenek a hitelek
Az ügyvezető igazgató szerint fontos a kis-és középvállalkozások (kkv) forrásszerzésének támogatása, hiszen azok fejlődése, teljesítményének, versenyképességének növelése a gazdasági növekedés egyik fontos eleme. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy erős dualitás alakult ki a kis-és középvállakozások illetve a nagyvállalkozások között, jelentős különbségek vannak a termelékenységben és ezt a problémát közép-hosszú távon meg kell oldani a gazdaság szereplőinek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A bankok kockázatvállalási magatartását jellemző túlzott óvatosság, az alacsony hitelezési hajlandóság sem kedvezett a kkv-knak – mondta, megjegyezve, hogy ugyanakkor az MNB Növekedési hitelprogramja (nhp) meghatározó szerepet játszott abban, hogy a vállalati, ezen belül a kis- és középvállalati hitelezés évek óta tartó nagymértékű visszaesése megállt 2013-ban. A programnak köszönhetően az elmúlt több, mint két évben több, mint 28 ezer kis-és középvállalkozás jutott forráshoz – fűzte hozzá.
Fenntartható növekedés?
Virág Barnabás elérendő célnak nevezte a stabilitás megőrzését, a fenntartható növekedési ütem emelését, a versenyképesség javítását, a gazdasági homogenitás erősítését. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzete számottevően és tartósan javult 2013 óta – jelentette ki. Az export mellett felértékelődött a lakossági fogyasztás és az új beruházások is, így a növekedés kiegyensúlyozottabb szerkezetben, de lassabb ütemben folytatódhat – mondta.
A lassulás okaként azt jelölte meg, hogy a növekedés egyik fő pillérjét jelentő uniós forrásbeáramlás jövőre mérséklődik. A növekedési ütem szerinte jövőre 2,5 százalék lehet, az idei várható 3 százalék, illetve a tavalyi 3,7 százalék után.
Virág Barnabás előadásában a stabilitás tényezői között említette, hogy míg 2008-ban 50 százalék fölött volt a lakossági hiteleken belül a devizahitelek aránya, mára a háztartások devizahitele gyakorlatilag megszűnt. Hozzátette: Romániában 50 százalék, Lengyelországban pedig 30 százalék fölötti még mindig ez az arány.
