Az E.ON Hungária Zrt. révén Magyarországon is tevékenykedő cég igazgatótanácsának elnöke, Johannes Teyssen düsseldorfi tájékoztatóján kiemelte, hogy a kőszénre, a földgázra, a vízre és a nukleáris energiára mint az energiatermelés hagyományos formáira, valamint a megújuló forrásokra együtt alapozó „széles üzleti modell” a gyorsan változó környezet miatt nem felel meg a kihívásoknak, ezért szét kell választani a két fő tevékenységet.
A két jövőbeli cég
Az egyik cégben a széntüzelésű erőműveket, a földgázzal üzemeltetett erőműveket, a vízierőműveket és az atomerőműveket, valamint a kapcsolódó energia-kereskedelmi és energiahordozó-kitermelési tevékenységek legnagyobb részét fogják össze, és 20 ezer embert foglalkoztatnak majd.
Az E.On nevet megtartó másik cég a megújuló energia „tiszta, fenntartható, összetett és dinamikus világát” képviseli, 40 ezer munkatárssal a megújuló forrásokra alapuló áramtermeléssel, a több mint egymillió kilométer hosszúságú hálózat üzemeltetésével és a nagyjából 26 millió fogyasztó kiszolgálásával foglalkozik majd – tette hozzá Johannes Teyssen.
Energiapolitikai fordulat
A német sajtóban a társaság lépését egyrészt a németországi, úgynevezett energiapolitikai fordulattal magyarázzák, amelynek lényege az atomerőművek felszámolása és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlása, másrészt pedig az áram nagykereskedelmi árának zuhanásszerű csökkenéséből adódó válsággal, és kiemelik, hogy a hagyományos tevékenységi körök leválasztásával olyan lépés, mint a kockázatos vagy nem teljesítő banki hitelek kiszervezése egy úgynevezett rossz bankba, ami a hitelező tehermentesítését szolgálja.
Sigmar Gabriel gazdasági miniszter hétfői nyilatkozatában üdvözölte az E.On döntését. A társaság elsőként vonta le az energiaellátás gyökeres átalakulásának tanulságait – emelte ki.
Vannak ellenvélemények
Az ellenzéki Zöldek attól tartanak, hogy a cég végül az adófizetőkre próbálja majd terhelni az atomerőművei felszámolásának – lebontásának és a fűtőanyag elhelyezésének – több tízmilliárd eurós költségeit.
Ugyanakkor Johannes Teyssen tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az atomerőműveket gondozó cég adósság nélkül indul majd és megkapja azt a mintegy 14,5 milliárd eurót, amelyet az E.On hét németországi atomerőművének felszámolására különítettek el.
A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után meghirdetett energiapolitikai fordulat programja szerint az atomerőműveket 2022-ig kell leállítani.
