Fenntartanák a szankciókat
A tárca vezetője az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva annak fontosságára hívta fel az Egyesült Államok új elnökének a figyelmét, hogy továbbra is fenn kell tartani az Oroszországgal szembeni szankciókat. Trump nemrég a The Times brit lapnak adott interjújában utalást tett arra, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor felül lehet vizsgálni az Oroszország elleni szankciókat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A büntető intézkedéséket a védelmi miniszter az egyik legfontosabb eszköznek nevezte arra, hogy Putyint megfékezzék a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus további élezésében. Poltorak hozzáfűzte, hogy a szankciók feloldása „veszélye jelzés” lenne Oroszországnak és minden olyan államnak, amely megsérti a nemzetközi jogokat, ami akár „világméretű káoszba” torkollhat. Nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy Oroszország újabb területeket készül megszállni Ukrajnában, továbbá támadást indíthat valamelyik NATO-tagállam ellen is.
Másokra is számíthatnak
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Kijev 18 államtól kap segítséget, főként haditechnikai eszközök és katonák felkészítésének formájában. Ezen államok közül 2014 óta a legnagyobb segítséget az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától, Kanadától és Litvániától kapta. Megjegyezte, hogy lőfegyvereket és hozzájuk való lőszereket csak Litvániától kapott Ukrajna.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Washintontól viszont eddig több mint 1,3 milliárd dollár értékű támogatást kapott egyrészt védelmi célú, halált nem okozó haditechnikai eszközökben, másrészt katonák kiképzésében. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára életbevágó az amerikai segítség, különösen ami a katonák felkészítését érinti.
„Sajnos, nem tudjuk befolyásolni Trump döntését a segítségnyújtás folytatásában” – mondta a miniszter hozzátéve, hogy Ukrajna mindazonáltal a végsőkig fogja védeni magát. „Biztos vagyok abban, hogy Putyinnak és fegyveres erejének nem lesz könnyű sétája Ukrajna területén” – hangoztatta Poltorak.
A védelmi tárca vezetője ugyanakkor leszögezte, hogy álláspontja szerint a Donyec-medencei válságnak csakis politikai, diplomáciai eszközökkel lehet véget venni. Hangsúlyozta viszont, hogy ez csak akkor lehetséges, ha Ukrajna erős hadsereggel rendelkezik.
Megosztónak ítélték a beszédet
A balliberális Le Monde szerint „Donald Trump szerepet váltott, de továbbra is kampányol”. A „különösen durva kampány és barokkos hatalomátadás után az új amerikai elnöknek alkalma lett volna összefogást hirdetnie, ő azonban továbbra is a választók azon 46 százalékához beszélt, akik megválasztották” – vélte a lap.
A Le Monde arra is felhívta a figyelmet, hogy Donald Trump protekcionista beszédet tartott, ami korábban összeegyeztethetetlen lett volna nemcsak a leköszönt demokrata adminisztrációval, hanem a hagyományos republikánus nézetekkel is.
Nem múlt el a kampányüzemmód
A konzervatív Le Figaro szerint Donald Trump „harcot és forradalmat” hirdetett azzal, hogy a hatalmat a népnek kívánja visszaadni. A fővárosi Le Parisien is úgy vélte, hogy az új amerikai elnök „háborús hangvételű” harcias beszédet tartott, „populista hangnemben”. A lap azt is kiemelte, hogy az új amerikai elnök „agresszivitása egyszerre erős és védelmező”.
A baloldali Libération arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok 45. elnöknek beiktatási beszéde „a kampánynyilatkozatokkal egyenes irányú volt” és a történelemkönyvekben úgy szerepel majd, mint az „az Egyesült Államok történelmének legkevésbé összefogó” beszéde.
