Könnyen teljesülhet Donald Trump egyik legnagyobb karácsonyi kívánsága, hiszen hamarosan megszületett a döntés az amerikai adóreformmal kapcsolatban. Az adókulcs a tervezett 20 százalék helyett ugyan végül 21 százalék lett, de még ez is alacsonyabb a globális átlagnál. Ami egyébként a republikánusok egyik célja volt, ráadásul továbbá emelheti az S&P 500 aggregált EPS várakozását. Más szóval, klasszikus tengerentúli Mikulás ralit hozhat Trump törekvése. Ne feledjük, ott nem Miklós napon jön a télapó.
Már januártól bevezetik
Pozitívan fogadta a piac a republikánusok által pénteken közzétett adóreform törvénytervezet végleges szövegezését – mondta Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. Hozzátéve: a társasági nyereségadó kulcsát 35 százalékról 21 százalékra vágják, ami január 1-től lép életbe.
Emlékezhetünk, hogy a szenátusi verzióban csak 2019-től vezették volna be az adócsökkentést.
100 milliárdos különbség
Hogy mit jelent a 20 és 21 százalék közti eltérés? Nos, 100 milliárd dollárral több adóbevételt az eredetileg javasolt kulcshoz képest, valamint ennek segítségével sikerült 1,5 ezermilliárd dollár alatt tartani a költségvetésre gyakorolt hatást.
Így az amerikai vállalatok nyereségének repatriálása azonban drágább lesz, mint azt korábban kommunikálták – magyarázta az Equilor elemzője. A likvid eszközökre 15,5 százalékos egyszeri adót, míg az illikvid eszközökre, így ingatlan és gépek, 8 százalékot vetnek ki. Adószakértők szerint a cégek mindent el fognak követni annak érdekében, hogy az alacsonyabb besorolású kategóriába nyomják át likvid eszközeiket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Fókuszban a Russell 2000
Az amerikai kis-és közepes vállalatok számára kedvező hír, hogy az adótörvényben Section 179-ként szerepletett adóleírás limitjét megduplázták. Ez azt jelenti – folytatta az elemző, hogy amennyiben a vállalatok a beruházásaikat gyorsított amortizáció keretében könyvelik le, úgy a jelenlegi 500 ezer dollár helyett maximálisan 1 millió dollárral csökkenthetik az adóalapjukat. Emiatt érdemes lesz a kiskapitalizációs index, a Russell 2000 teljesítményére figyelni a héten.
Bankok, boltok, autógyártók profitálhatnak
A Bloomberg összeállítása szerint az autógyártók, így a Ford és a GM is profitálhat az alacsonyabb adókulcsból, továbbá a magasabb effektív adókulcsú autóipari cégeknek, kereskedőknek is kedvező lehet a csökkentés.
A bankszektor helyzete érdekesebb, hiszen az egyik oldalon a vállalati repatriált nyereség M&A tevékenységen keresztül a befektetési banki profitot nyomhatja meg, miközben a kamatjellegű költségek adóalapból történő leírása módosult, amely visszafoghatja a vállalati hitelezést. A Morgan Stanley úgy számol, hogy a hatások eredője pozitív lesz a szektorra nézve.
A kiskereskedelem nettó haszonélvezője lehet az adóreformnak, hiszen a társasági adócsökkentés mellett a személyi jövedelemadók változása, valamint és az adóleírások módosulása növelheti a személyes fogyasztást.
Az energiacégekre gyakorolt hatás szelektált lehet, hiszen az ágazat effektív adókulcsa ugyan jelentősen csökkenhet, de a nettó üzemi veszteséggel működő cégek kevesebbet írhatnak le az adójukból. Hasonló okokból a szénbányászti cégek, így például a Peabody és az Arch Coal sem profitál az adóreformból. Az egészségügyi biztosítók sincsenek könnyű helyzetben.
Repatriálhatnak a technológiai és gyógyszercégek
A nyereség repatriálása a tech cégek és a gyógyszergyártók esetében szólhat nagyot – vélik az Equilor elemzői. Csak az Apple 252 milliárd dollárnyi nyereséget parkoltat külföldön. A repatriálásból a befektetők profitálhatnak osztalék vagy részvény visszavásárlás formájában, noha ennek árát a cégek egyszeri alkalommal megfizetik.
A Bloomberg Intelligence becslése szerint az Apple nyereségének megadóztatása 7 dolláros hatást jelent részvényenként. A gyógyszergyártók közül az Amgen, a Pfizer és az Abbvie a nyereségének 80-90 száztalékát parkoltatja az USA-n kívül.
