A bizottság szerint az orosz vállalat területi korlátozások révén felosztotta a piacot, öt tagállamban tisztességtelen, indokolatlanul magas árakat szabott, valamint olyan is előfordult, hogy piaci erejével visszaélve, a gázszállítási szerződéstől független előnyöket, kötelezettségvállalásokat kért egyes tagállamoktól.
Három ország, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a bizottság megalapozottnak látja a gyanút, hogy a Gazprom a piac felosztásával, a földgáz továbbadásának tilalmával, határokon átnyúló áramlásának megakadályozásával gátolja a piaci versenyt, szembemenve az uniós jogszabályokkal.
A Gazprom megalapozatlannak tartja az Európai Bizottság kifogásait és fellebbezni fog. Az orosz óriáscég sajtóközleményében hangsúlyozza, hogy szigorúan betart minden nemzetközi jogi szabályozást és azon országok törvényeit is, ahol tevékenykedik. Az EU piacán érvényesített gázárképzési elvei pedig megfelelnek a piac többi szereplője, a termelők és exportőrök által alkalmazottaknak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai rádióműsorban „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte azt, hogy a 2009-ben Brüsszelben elfogadott uniós harmadik energiacsomag követelményeit az Európai Unió szerinte „visszamenőlegesen érvényesíteni próbálta a korábbi projektekre, és ezek a kísérletek (most) folytatódnak”. Ennek tudta be a mostani trösztellenes eljárást is.
A Gazpromnak tizenkét hete van válaszolni a bizottság kifogásaira, amelyeket szerdán írásban küldtek el a cégnek. Ha a testület vádjai bizonyítást nyernek, akkor a 2013-ban 356 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító cégre az Európai Bizottság a cég bevételeinek akár 10 százalékát elérő bírságot is kiszabhat.
A Gazprommal szembeni, erőfölénnyel való visszaélés miatti eljárás lefolytatása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, a nemzeti versenyhatóságok szerepét a versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002-ben elfogadott tanácsi rendelet határozza meg – közölte a GVH szerdán az MTI érdeklődésére.