Növekedtek a díjbevételek
A változás persze még nem jelentős – az életbiztosítási szerződések száma szeptember végén 20 ezerrel, a nem életbiztosítási kötvényeké mindössze 5 ezerrel múlta felül az egy évvel ezelőtti számot -, de sokáig a pozitív irány is hiánycikk volt a piacon, fogalmazott az elnök.
A díjbevétel 2 százalékos bővülésének – amellyel a szektor idén már közelítheti a 900 milliárd forintot – felét, 17 milliárd forintot a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) piac növekedése adja. A nulla körüli infláció mellett a 2 százalékos bővülés már „szép reál-díjbevétel növekedést jelent” – tette hozzá a MABISZ elnöke.
Az adókedvezmények segítettek
A folyamatos díjas életbiztosítások az első három negyedévben több mint 4 százalékkal bővülve átlépték idén a 200 milliárdos határt. Ebben az ágazatban egyre inkább a biztosítások biztosítási eleme is érvényesül, szemben a befektetési elemmel, amely elsősorban az egyszeri díjas, hagyományos és befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokat jellemzi.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A másik újdonság, hogy az adókedvezmények hatására számottevően bővülnek a nyugdíjbiztosítások is – mondta az elnök, aki reméli, hogy ezek lesznek a következő évek sikertermékei. A nem életbiztosítási ágazatban értelemszerűen a kgfb viszi a prímet, az itteni közel 13 százalékos díjemelkedés szükségszerű volt – fogalmazott Pandurics Anett.
Árversenybe kerültek
Hangsúlyozta: az elmúlt években hatalmas verseny alakult ki ezen a piacon, amely elérte a „tökéletesen versengő” piac közgazdasági ideálját. Így azonban az üzleten már egyetlen biztosító sem keresett, az árak pedig soha nem látott – és európai összehasonlításban is rekord alacsony – szintre süllyedtek.
Miután az alkatrészek drágultak, és még ezt is meghaladó mértékben nőtt a személyi sérülések után fizetendő kártérítések összege, a biztosítók terhei jelentősen megemelkedtek. A növekedésben szerepet játszott még az is, hogy a gazdasági válságot követően és az üzemanyag-költségek csökkenése miatt egyre többen szálltak vissza az autóikba, ami növeli a kárgyakoriságot – tette hozzá.
Aligha lehet véletlen, hogy idén a felügyelet is jelezte: a kgfb-üzletágban tapasztalható díjbevételhiány már rendszerszintű kockázatokat rejthet. Összehasonlításul: Szlovákiában a mostani magyar árszint négyszerese átlagosan a kgfb díja, de még Szerbiában is a magyar árak duplájáért szerződhetnek az autósok – mondta Pandurics Anett.
Felfokozott várakozások
A nem életbiztosítások egyéb területein a válság utáni oldódás jeleit lehet felfedezni – vélte az elnök. Egyre több vállalkozás kerül jobb üzleti helyzetbe és dönt a biztosítás megkötése mellett. A lakosságnál viszont az áttörésre még várni kell.
Nagy várakozással tekintenek a biztosítók az új, lakásépítést támogató kormányzati elképzelések elé, hiszen a növekvő beruházási kedv a biztosítás iránti igényt is növeli majd. Hasonlóan kedvező lehet a gépjármű-kereskedelem várt fellendülése, hiszen az új járműveket sokkal gyakrabban biztosítják a vevők a saját hibás balesetek ellen. Az elmúlt években lényegében csak a flottaszolgáltatásokhoz tudtak új cascót kötni a biztosítók – emelte ki az elnök.
Értékek védelme
A lakásbiztosításokkal kapcsolatban a MABISZ elnöke problémaként említette, hogy a biztosítók által a szerződésekbe épített díjkövetés nem minden esetben tud a lakásokban, az ingóságokban bekövetkező komolyabb változásokkal lépést tartani és ez alulbiztosítottságot eredményez. Csak kár esetén derül ki, hogy a tárgyankénti limitérték nem fedezi például a közelmúltban megvásárolt televízió árát. A szakember ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy mindenki számára fontos az ügyfelek tájékoztatásának növelése.
„Így lehet egyenrangú az ügyfél és a biztosító mint szolgáltató partner” – fogalmazott az elnök, aki szerint az „etikus biztosító koncepció” bevezetése és megfelelő implementálása is sikeresebb lehet, ha az ügyfelek ismeretei magasabb szinten állnak; folyamatos és közös feladat a biztosítással kapcsolatos információk terjesztése.
Idén volt egy csőd is
A biztosítási piac idei legnagyobb kihívásának az elnök az Astra-csőd megfelelő kezelését nevezte. A biztosítói közösség az egyetlen lehetséges módot választotta, amikor a vétlen harmadik személy – a károsult – gyors kártalanítása érdekében a MABISZ az általa kezelt Kártalanítási Számlán keresztül fizet a bajbajutottaknak addig, ameddig a romániai helyzet tisztázódik.
Ebben az MNB a kezdetektől fogva kiváló partnere volt a biztosítóknak, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kerestük a megoldást – mondta Pandurics Anett.
