2016. szeptemberben az ipari termelés volumene 3,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 3 százalékkal csökkent.
Behúztuk a féket
Az ipari export volumene 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét adó két alág közül a 38 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 1,9 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 15 százalékát kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 2,9 százalékkal csökkentek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ipar belföldi értékesítése 5 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Nem teljesít jól a feldolgozóipar
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 3,8, a csekély súlyú bányászaté 3,1 százalékkal csökkent 2015 szeptemberéhez viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,7 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül ötben emelkedett (0,2 és 4,4 százalék között), míg a többi alágban 0,6 és 27 százalék közötti mértékben csökkent a termelés az előző év azonos hónapjához képest.
A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 32 százalékát kitevő járműgyártás kibocsátása 0,6 százalékkal elmaradt az egy évvel ezelőtti kiemelkedően magas bázisszinttől A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 97 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 4,1 százalékkal csökkent, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása ugyanakkor 2,7 százalékkal nőtt.
Így teljesít a többi alág
A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,6 százalékkal mérséklődött. Az iparág legnagyobb alágazata, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 5,7 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés 12 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása gyakorlatilag stagnált (0,2 százalék). Az alág tíz alágazatából hétben 2,3 és 45 százalék közötti volumenbővülés, háromban 10 és 30 százalék közötti visszaesés volt. A legjelentősebb (az alág termelésének 24 százalékt adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5 százalékkal nőtt, a legnagyobb mértékben, 45 százalékal pedig az alág kibocsátásából legkisebb súlyú dohánytermék gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 4,4 százalékkal a kisebb súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység nőtt. Mindkét értékesítési irányban bővülés volt.
Folytatódott a növekedés a közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában: az alág kibocsátása 3,3 százalékkal emelkedett.
Az előző havi növekedéssel szemben a kisebb súlyt képviselő gyógyszergyártás 13,4 százalékkal alacsonyabb lett, elsősorban a külpiaci kereslet csökkenése miatt. A közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása számottevően, 25 százalékkal visszaesett, ebben a magas bázis hatása is szerepet játszott. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése következtében.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,1 százalékkal mérséklődött 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 1,6 százalék csökkentek, míg az új exportrendelések 0,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 8,6 százalékkal meghaladta a 2015. szeptemberit.
2016. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 1,5 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 66 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,4 százalékkal nőtt, a 34 százalékát képviselő hazai értékesítésé 1,6 százalékkal csökkent.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1 százalékos mérséklődése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,8 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Érezhető területi különbségek
Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (3,5 százalék), Közép-Magyarországon (3,2 százalék), valamint Észak-Alföldön (1,8 százalék) csökkent. A többi négy régióban 1,6 és 15,9 százalék közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.
