Bár Magyarország gazdasági mutatói az elmúlt hónapokban tovább javultak, Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint, ha a költségvetési hiány célul kitűzött szintje (2,9 százalék) tartható is lesz az év végére, az államadóssági cél (79,1 százalék) elérése problematikus lehet. Az Equilor 2014-re 80,9, míg 2015-re 83,5 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol (a kormány előrejelzése 2015-re 78,9 százalék).
A külső egyensúly javulásának köszönhetően az év végén a forint az euróval szemben a 300-as lélektani határ alá is erősödhet. Várakozásaik szerint 2014 végére 298, jövő év végére pedig akár 330 forint lehet az euró. Szántó András, az Equilor lakossági üzletágának vezetője a keddi sajtótájékoztatón kifejtette, hogy egy fokozatos forint leértékelődés valószínűleg sem a kormányzatnak, sem a Magyar Nemzeti Banknak nem lesz túlságosan ellenére.
A hazai fizetőeszköz jelenlegi mozgásában több minden közrejátszik, így sokat nyom a latba a régiós devizák gyengülése az orosz-ukrán válság következményeként, a feltörekvő piaci eszközök iránti kisebb érdeklődés, valamint az alacsony alapkamat is. Az Equilor értékelése szerint a forintárfolyam, a kötvényhozamok és az országkockázati felár együttmozgása szinte teljesen megszűnt az elmúlt hónapokban. A kötvénypiaci mozgásokat most elsősorban a piaci igény és a hozaméhség határozza meg. Az Equilor vezető elemzője szerint jól látható, hogy az európai monetáris lazítás és a beharangozott lengyel kamatcsökkentés újra a magyar állampapírok malmára hajthatja a vizet.
Növekedés és infláció
Az idén 3,2 százalékkal emelkedhet az év első felében 8 éves rekordra ugró GDP, melyet továbbra is az export, az EU forrásokból megvalósított állami beruházások és az MNB Növekedési Hitelprogramja hajthat. Az adósságleépítés és a gyér lakossági hitelezés azonban továbbra is nyomás alatt tartja a reáljövedelmek bővülését. Felülteljesített a feldolgozóipar és az építőipar, az autóipar kapacitásbővítésének pozitív hatása még mindig érvényesült. Kuti Ákos kiemelte, hogy sajnos ez utóbbi az a szektor, amelyet a legrosszabbul érinthetnek az Oroszország elleni szankciók. Az elemző hozzátette, hogy jelenleg 1 százalékpontra becsülhető az orosz szankciók hatása a 2015-ös GDP növekedési ütemére, így az Equilor jövőre 2,1 százalékos reál GDP bővülést vár, szemben a kormány 2,5 százalékos prognózisával.
Bár mindenképpen örülnünk kell, hogy Magyarországon most impozáns növekedési számokat láthatunk, a prognózisok tekintetében az Equilor elemzői úgy látják, hogy a valódi felzárkózáshoz ez a növekedési ütem igencsak gyenge.
Az idén összességében 0,3 százalékos fogyasztói árindexet várnak a ház szakértői, amely a tavaly novemberi rezsicsökkentések kifutása miatt jövőre 2,4 százalékra gyorsulhat. Eközben a kormány az idei évre 0,8, míg jövőre 2,9 százalékos átlagos inflációval számol. Az infláció emelkedésére három fő tényező lehet hatással: az őszi rezsicsökkentések (áram: mínusz 5,7 százalék, gáz: mínusz 3,3 százalék) és az orosz tilalmi listán szereplő élelmiszerek túlkínálata enyhén csökkenti az árnyomást, miközben a gyengülő forint az importtermékek árán keresztül alacsony mértékben, de emeli az inflációt.
Alacsony kamatszint és kockázati tényezők
A kamatpálya tekintetében az Equilor 1,9-2,1 százalék közötti mélyponttal számol, de további gyors kamatcsökkentés nem várható. Kuti Ákos szerint az MNB nem véletlenül elkötelezett amellett, hogy alacsony kamatszintet tartson. A devizahitelek kivezetése után ugyanis a forinthitelek kamata válik fontossá, mind a kinn lévő állomány, mind a várhatóan felfutó hitezés szempontjából.
„Ha nincs devizahiteles állomány és jelentősen csökken a devizás államadósság aránya, a forint árfolyama is gyengébb lehet különösebb negatív következmények nélkül. A fő kérdés most az, hogy milyen forintárfolyam mellett tartható fenn az államadósság csökkenő pályája” – emelte ki a vezető elemző, és hozzátette: „Rizikófaktorként még mindig meg kell említenünk, hogy a geopolitikai feszültségek fokozódása törékennyé teszi a rekord alacsony szinten található országkockázati megítélést: egy újabb, a fejlődő piacokon végigsöprő válság kamatemelési hullámot indítana el a régióban. Kockázati tényező az is, hogy a fejlett piaci vállalati kötvények, ezen belül is a kockázatosabb szegmens a túlérettség jegyeit mutatja. Ezek a kötvények jelentenek alternatívát a kelet-európai államkötvényekkel szemben. Így piaci korrekció esetén közvetett hatással lehetnek a magyar hozamokra is.”
Magyar piac feszültségek közepette
A magyar részvénypiac teljesítményét rövid, pár hónapos időtávon jelentősen befolyásolhatja az orosz-ukrán konfliktus alakulása. Az Equilor szerint az ellentét leginkább három társaság árfolyamára van hatással. A Richternél már 2014 első félévében rekord alacsony szintre csökkent az üzemi eredményhányad, elsősorban a rubel gyengülése miatt. Az orosz fizetőeszköz forinttal szembeni 1 százalékos leértékelődése hozzávetőleg 550 millió forinttal csökkenti a Richter profitját, ugyanakkor a szankciók a társaság árbevételére is negatívan hatnak.
Az OTP egyaránt rendelkezik kitettséggel az orosz és ukrán piacon is, így a konfliktus két oldalról is rontja a bankcsoport eredményét és kilátásait. Az orosz gazdaság lassulása és a lakossági fogyasztás visszaesése is közvetett hatásként jelentkezik az OTP-nél. A hitelportfólió minősége jelentősen romlott az előző negyedévekben, amelyre a bankcsoport jelentős céltartalékokat képzett.
A MOL csoportszintű kitermelésének csak körülbelül 7 százalékát adja az orosz piac, a vállalat esetében devizakockázatról csupán korlátozottan beszélhetünk, mivel a működési költségeken és a hiteleken kívül minden dollárban kerül elszámolásra. A társaság számára az elsődleges kockázatot az jelenti, ha az orosz vezetés a MOL-ra nézve kedvezőtlenül változtatja meg a bányajáradék, illetve egyéb adók, illetékek mértékét.
Mindemellett az Equilor elemzői úgy látják, hogy a paksi bővítést jelenleg nem fenyegeti veszély. Az orosz állami hitelből, orosz technológiával tervezett kapacitás-bővítés ugyanis egyelőre zöld utat kapott, és alapvetően nem szenved késlekedést.
A Fed és a nagy sztorik
Miközben idén lezárulhat az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed havi kötvényvásárlási programja (QE3), bár maguk a Fed döntéshozói is megosztottak a kérdésben, 2015 közepén jöhet az első kamatemelés. A kamatemelés víziója ugyan már ismert, az Equilor szerint a nagy kérdés az lesz, hogy lejárat vagy piaci eladás vár-e a meglévő kötvényekre.
Amellett, hogy az amerikai dollár vonatkozásában már most érződik az év elején várt erősödés, az Equilor elemzői nem számítanak arra, hogy a feltörekvő piaci eszközök (például a magyar piac) komolyabb nyomás alá kerülne. Ennek elsősorban az az oka, hogy a piac lényegében már beárazta a forgatókönyvet. Meglátásuk szerint egyrészt a régiós eszközöket az EKB laza monetáris politikája és stimulusainak hatása is segítheti, másrészt pedig az amerikai dollár alapú befektetések jól teljesíthetnek.
Devizapiaci szempontból a következő 12 hónap nagy sztorijai közé tartozhat a forint említett alakulásán és a dollár erősödésen kívül az is, hogy mi lesz, ha Svájcban bevezetik a negatív betéti rátát. Az Equilor elemzői szerint ugyanis a svájci frank erősödése piaci körülmények között lényegében megállíthatatlan.
A részvénypiacok esetében úgy látják, hogy a technológiai szektorban komoly fantázia lehet kamatemelés ellenére is. A kötvénypiacon pedig véleményük szerint amellett, hogy a magyar piacon elfogyott a lendület, az euró alapú vállalati kötvényekben még vannak lehetőségek.
Mindeközben az árupiacokon az arany és az ezüst tulajdonképpen megszűnt menedékeszközként funkcionálni, a Brent és WTI típusú nyersolajak tekintetében pedig a keresleti oldal nagyon gyenge, míg az USA részéről túlkínálat tapasztalható. Eközben a palládium és az „orosz fémek” nagy volatilitással tartanak fölfelé.
