A döntés kissé meghaladja az elemzői várakozásokat. A testület az előző, június 23-i kamatdöntő ülésén is 15 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot, és közleményükben azt jelezték: az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat.
Az elemzők is a vágásra voksoltak
A görög kormány és a hivatalos hitelezők között létrejött megállapodás enyhítette a görög válság átgyűrűző kockázatait, és ez lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismét csökkentse alapkamatát – vélekedtek londoni pénzügyi elemzők a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülése előtt.
Várhatóan kamatot csökkent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai kamatdöntő ülésén, legalábbis a Reuters hírügynökség által a napokban megkérdezett 19 szakértő döntő többsége ezt jósolta.
Naprakészen
Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelenleg sajtótájékoztatót tart a kamatdöntéssel kapcsolatban. A tájékoztatót mi is követjük, az ott elhangzottakról beszámolunk. Mivel ilyen eseményt csak nagyobb horderejű bejelentések esetén szoktak összehívni; a befektetők arra rendezkedtek be, hogy a mai volt az utolsó lépés a márciusban újraindult kamatvágási ciklusban.
Emiatt lehet vége a ciklusnak
A monetáris lazítási ciklus végét a hazai inflációs mutatókban kibontakozó emelkedés, illetve kisebb részben a 1,50%-os lengyel alapkamathoz mért diszkont indokolhatta a grémium részéről – mondta Kúti Ákos, az Equilor elemzője.
2014. júliusban az MNB a konszenzusban szereplő 10 bázispont helyett 20 bázisponttal csökkentette az alapkamatot (2,10%-ra) és a maihoz hasonló módon sajtótájékoztató keretében jelentette be a monetáris lazítási ciklus szüneteltetését. A jegybank idén márciusban indította újra a kamatvágási ciklust, ami várakozásunk szerint a mai döntéssel ért véget.
Milyen kamatszintet vártak a befektetők?
A kamatdöntés napját megelőzően stagnáltak a kamatcsökkentési várakozások, a pénzpiaci termékek árazása alapján (3×6 FRA) a befektetők 1,30% körüli mélyponttal számoltak az MNB alapkamat kapcsán.
Kötvény- és forintpiaci előrejelzés
A kötvénypiaci hozamokat a görög aggodalmak és a márciusban indult ECB-s monetáris lazító program hírei mozgatták az elmúlt hetekben. Május-június folyamán az európai hozamokban megindult az első komolyabb negatív korrekció, amelyre a magyar kötvényhozamok is emelkedéssel reagáltak. Július folyamán a görög megegyezés reményében a befektetők ismét vásárolni kezdték az európai kötvényeket, ami a hazai kötvénypiacon is hasonló mozgásokat eredményezett.
A hazai kötvénypiac esetében a banki önfinanszírozási program továbbra is nyomás alatt tartja a DKJ-k hozamát, míg a hosszú kötvények (3-5-10 év futamidő) esetében a globális hangulat marad a meghatározó. A görög helyzet részleges rendezésével az ECB kötvényvásárlási programja, illetve a Fed monetáris szigorítása vált a legfontosabb mozgatórugóvá a kötvénypiacon.
A kamatvágási ütem várható végét tekintve nem számítunk arra, hogy a mostani 15 bázispontos kamatcsökkentés jelentősen gyengébb forintot eredményezne. Az EUR/HUF kurzusát tekintve a 305-315-ös sáv maradhat mérvadó a következő hetekben, ám a görög helyzet alakulásától függően átmenetileg a sávon kívülre is kerülhet a jegyzés.
Hazai hosszú állampapír-piaci hozamok 2014 elejétől
A city szerint vége a ciklusnak
Londoni elemzői vélemény szerint a keddi 0,15 százalékpontos kamatcsökkentéssel valószínűleg véget ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris enyhítési ciklusa.
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a monetáris tanács kamatdöntésének bejelentését kommentálva közölte: várakozása szerint az MNB alapkamata az idén és a jövő év egészében is a keddi kamatcsökkentéssel elért 1,35 százalékon marad.
Jackson szerint ezt az előrejelzést alátámasztja a Capital Economics azon prognózisa, hogy a magyarországi infláció az idén és jövőre is az MNB 3 százalékos központi célja alatt marad.
