Ezzel tehát jövőre havonta összesen 85 milliárd dollárnyi friss pénz áramlik majd a gazdaságba. A kötvénycsere programot felváltó új jegybanki lépés, sorjában a negyedik fedezetlen kötvényvásárlási program (QE4). Mindemellett arról is döntés született, hogy a Fed mérlegében szereplő kötvényekből eredő profitot visszaforgatják a pénzrendszerbe. Az irányadó rátát 0,00-0,25% közötti sávban hagyta a jegybank kamatdöntő testülete, amely feltehetően még 2015 közepéig is rekord alacsony, nullához közeli szinten marad.
Nem minden jegybankár értett egyet az újabb kötvényvásárlással, ugyanis 11:1 arányban voksoltak a további likviditásnövelésre. Jeffrey Lacker, richmondi Fed-kormányzó nem szavazta meg a program kibővítését. A kamatdöntést követő közlemény szerint, az amerikai gazdaság mérsékelten nőtt a természet okozta károk ellenére, a munkanélküliség magas szinten maradt, a vállalati beruházások lassultak, de a háztartások fogyasztása nőtt, illetve a lakáspiac tovább élénkült. Az infláció középtávon a 2%-os célérték alatt, vagy a körül lehet, mindazonáltal az inflációs várakozások hosszú távon stabilak.
Az újabb pénzpumpára szükség van azért, hogy a növekedés és a munkaerőpiaci helyzet javulása, fenntarthatóbbá váljon. A Nyíltpiaci Bizottság addig vásárolja az állam- és jelzálogpapírokat, amíg a munkaerőpiaci helyzet látványosan nem javul és/vagy az infláció nem ered szélnek. Elzárja a Fed a pénzcsapot abban az esetben, ha a munkanélküliségi ráta 6,5% alá csökken és/vagy az infláció 2,5% fölé kapaszkodik. Természetesen a többi makrogazdasági adat is lényeges, más makrogazdasági indikátort is aktív figyelemmel kísér majd a Fed.
A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Ben Bernanke Fed-elnök elmondta, hogy nem könnyű most megbecsülni, hogy hosszabb távon mit tekintünk fenntartható munkanélküliségi rátának, vagy optimális inflációnak, de reméli, hogy az újabb iránymutatással még világosabbá teszik a monetáris politika irányát. Az újonnan beiktatott „monetáris politikai célértékek” teljesülése esetén nem feltétlenül követi kamatemelés, vagy bármiféle monetáris szigorítás. A 6,5%-os munkanélküliségi rátával valamint a 2,5%-os inflációs toleranciaszinttel többnyire mindenki egyetértett a Fed döntéshozó testületében. A „monetáris expanziós fékek” beiktatása nem azt jelenti, hogy innéttől fogva kvázi „robotpilóta üzemmódba” kapcsolt a jegybank. Nem szabad ezeket a mutatókat hosszú távú jegybanki célként értelmezni.
A legtöbb befektetőt nyilván az amerikai költségvetés helyzete és a költségvetési szakadék áthidalásának kérdése foglalkoztatja. A Fed sohasem gyakorol kontrollt a büdzsé felett és tanácsokat sem ad, de sürgeti a politikusokat, hogy tegyenek meg mindent a szakadék kikerülése érdekében és amilyen gyorsan csak lehet, jussanak egyezségre. A Fed nem számolt azzal, hogy újból recesszióba fordul a gazdaság – ami látszik is az új prognózisban – ugyanakkor nincsenek meg a megfelelő eszközei arra, hogy ellensúlyozzon egy ilyen negatív forgatókönyvet. Mindazonáltal a Fed testülete bízik abban, hogy a bajt elkerülik a politikusok és idő előtt létrejön majd a megállapodás. Az időhúzás és a kompromisszum hiánya sokba kerülhet az országnak. Ha mégis bekövetkezne a negatív esemény, akkor a Fed például tovább tudja növelni a likviditást, de egyebet nem nagyon tehet.
A jegybank stábja friss gazdasági prognózissal is előrukkolt. A GDP-növekedéssel kapcsolatos várakozások kismértékben romlottak, azaz valamivel lassúbb gazdasági növekedéssel kalkulálnak. A munkaerőpiaci előrejelzéseket viszont kismértékben javították. Ben Bernanke Fed-elnök elismerte, hogy a munkaerőpiac ma sokkal jobb színben van, mint két évvel ezelőtt. A jegybank elnöke szerint az árstabilitási cél 2015-ig vélhetően nem sérül.
Kommentár:
Az új kötvényvásárlásoknak örülhetnek a piacok, mert garantált a bőséges likviditás az előttünk álló hónapokban, ugyanakkor az új program mérete nem okozott különösebb meglepetést. A Fed jelezte, hogy nem kalkulált azzal a forgatókönyvvel, hogy esetleg belefut a gazdaság a fiskális szakadékba, ami viszont kevésbé jó hír. Úgy is értelmezhető, hogy a Fed megtett minden tőle telhetőt, most már kizárólag a politikusok „kezében van a labda”. A likviditásbőség lefelé tereli a hosszú hozamokat mind az állampapír-, mind pedig a jelzálogkötvény-piacon és támogatja a részvény-, ill. a nyersanyagárakat. Az árstabilitást szem előtt tartva folytatja a Fed a likviditásnövelő akcióit, de ilyen ütemben a jegybanki mérleg a jövő év végére elérheti már a 4000 milliárd dollárt, így egyre nagyobb fejtörést fog okozni a későbbiekben a monetáris tanácsnak a likviditás visszavonása.
