Komoly szövetséges távozik
Kövér László emlékeztetett: az Egyesült Királyság és Magyarország, illetve a visegrádi négyek az unió jövőjéről szóló vitákban a legtöbb kérdésben azonos álláspontot képviseltek. Ezek a viták folytatódnak a jövőben is, ám azok politikai ereje csökken, akik ellenzik az unió egyfajta egyesült államokká alakítását – tette hozzá. Szerinte a britek többsége azért szavazott a kilépésre, mert elegük volt abból a brüsszeli politikából, amit ők diktátumként, a mindennapjaikba való kiszámíthatatlan és túlzó beleszólásként éltek meg. Az unió tekintélyét csorbíthatta a brit szavazók szemében az a tehetetlenség és tehetségtelenség is, amivel az EU a migrációs válságot kezelte.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Arra a kérdésre, hogy felvetődik-e a britek távozásával Magyarország kilépésének gondolata is, az Országgyűlés elnöke egyértelmű nemmel felelt. „Ebben a pillanatban úgy látom, hogy az Európai Unión kívül Magyarországnak sokkal nehezebb lenne boldogulnia, sokkal nehezebb lenne a polgári Magyarország építését folytatni” – mondta. Ugyanakkor megjegyezte, ha az unió nem változtat a politikai irányon, ha egyfajta elitklubbá válik, amelyben a brüsszeli bürokrácia és némely régi tagállam politikai elitje megmondhatja mindenkinek, hogy „merre van előre”, akkor lehet olyan szituáció, amelyben Magyarországnak több kára származik a bennmaradásból, mint a kilépésből. „De ha az unió irányt változtat, akkor nem hiszem, hogy ezt a kérdést a közeljövőben fel lehet vetni” – szögezte le.
Kitért a magyar biztosra is
Navracsics Tibor azon nyilatkozatát is értékelte Kövér László, amelyben az uniós biztos azt fejtegette, hogy az Európai Bizottság Magyarországgal szemben nem folytat zsaroló tevékenységet, kötelező betelepítési kvóta nincs, csak a legális menedékkérőket oszthatják majd el, ezért a kormány népszavazást megelőlegező plakátkampánya nehezen értelmezhető Brüsszelben. A házelnök azt mondta: mélyen sajnálja, hogy „Navracsics Tibort a brüsszeli levegő ilyen gyorsan megfertőzte”.
Kövér László szavai szerint miközben elfogadja és tiszteletben tartja, hogy az Európai Bizottság tagjai nem az őket delegáló államok, nemzetek érdekeit képviselik, hanem egyfajta összeurópai nézőpontot, nem tartja „egészségesnek”, ha valaki ilyen rövid idő alatt elszakad a hazai realitásoktól.
Az Országgyűlés elnöke úgy véli, lehet játszani a szavakkal, hogy nincsen kötelező kvóta, csak szankciókkal megerősített menekültszétosztás, amely nélkülözi az önkéntesség minimumát is, „de a lényeg a lényeg, hogy ez egy erőszakos brüsszeli politika, ami ellen Navracsics úrnak is fel kellene emelnie a szavát”.
Kövér támogatja Ádert
Jövő májusban jár le Áder János köztársasági elnök mandátuma. Ezzel kapcsolatban Kövér László azt mondta, hogy ő szívesen szavazna képviselőként az Országgyűlésben Áder János újabb elnöki mandátumára. Hozzátette, hogy a politikus annak idején egyetlen ciklust vállalt, de „az én fejemben ez nem zárja ki, hogy a második ciklust is elvállalja”. Ugyanakkor hozzátette, nem tud arról, hogy ezzel összefüggésben bármiféle tárgyalás, beszélgetés kezdetét vette volna. Áder János eddigi tevékenységét egyébként úgy értékelte, hogy minden magyar választópolgár részéről elismerést érdemel, mert mind belföldön, mind külföldön méltósággal és korrekten képviseli a nemzeti érdekeket.
Az Országgyűlés elnöke mellébeszélésnek nevezte az aktív politizálásnak búcsút intő Schiffer Andrásnak azt az indokát, hogy az új házszabály miatt kiüresedett a parlamenti munka. Schiffer András távozásához az LMP éléről a legtöbb köze saját pártja sikertelenségének van – mondta. Véleménye szerint az új házszabály egyáltalán nem üresítette ki a parlamenti vitákat. „Ha valami kiüresíti, akkor például az LMP-re is jellemző üres demagógia, ami intellektuálisan meglehetősen deprimáló” – fogalmazott. Azt, hogy a jobbikos Novák Előd is visszaadta parlamenti mandátumát, Kövér László úgy kommentálta, hogy neki egyáltalán nem fog hiányozni.
Nem lehet tudni mikor mennek a Várba
Kitért arra is: nem tudja konkrétan, hogy a kormány mikor költözik ki a Parlamentből. Egy érvényes határozat szerint a határidő idén március 15-én lejárt. Mint mondta, eddig a szovjet csapatok magyarországi állomásozását tekintette a leghosszabb ideiglenességnek, „”de sajnálatos módon ebben a tekintetben az egymást követő demokratikus kormányok ezt a rekordot megdöntik azzal, hogy a végrehajtó hatalom ideiglenesen és teljesen jogcím nélkül mindmáig a törvényhozás épületében állomásozik, továbbvíve azt a kommunista örökséget, amit 1990-ben az elvtársak itthagytak”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kövér László a foci Eb-ről elmondta: a magyar válogatott teljesítménye nem is gólokban és pontokban mérhető, hanem szemlélet- és mentalitásváltásban, amely akkor is szimpátiát keltett volna a magyar szurkolókban, ha nem jutunk a legjobb 16 közé. Szerinte az, hogy ennek a nemzetnek mennyire szüksége van a sikerre, a közös élményekre, pártállástól függetlenül, mind a stadionokban, mind az utcákon látható. „Nagyon sajnálom, hogy vannak néhányan, akik ezt sem képesek elviselni, mert ebben sem látnak mást, csak politikát”- mondta az Országgyűlés elnöke.
A berlini fal összeomlásához hasonló esemény történt
„Világméretű földrengés”, „mennydörgés”, „figyelmeztető lövés”, „Európát kiütötték”, „Európát földrengés rázta meg” – olvasható a lapok címoldalán, amelyek elsősorban attól tartanak, hogy a brit népszavazás eredménye fertőző lehet, és dominóhatást indíthat el az Európai Unióban.
A szerkesztőségi írások a megrökönyödést tükrözik, de azt is megállapítják, hogy a Brexit valódi politikai lehetőséget teremtett Francois Hollande francia elnöknek Európa megmentésére.
A baloldali liberális Le Monde szerint „az EU-ra történelmi vereséget mértek”, a Libération – amely címlapján Good Luck felirattal jelent meg, és ironikusan sok szerencsét kíván a kötélen lógó Boris Johnsonnak, Nagy-Britannia várható következő kormányfőjének – úgy látja, hogy „Európa közös háza ég”. A lap ezért arra kéri a vezető európai politikusokat, hogy a történtek jelentőségéhez mérten lépjenek fel, és erősítsék meg az Európai Parlament politikai súlyát.
A Le Figaro szerint az Európai Unió megmentéséhez „mindent újra kell gondolni, a módszert, a célokat és a résztvevőket”. A konzervatív lap ugyanakkor úgy véli, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból „nem a világ vége, hanem csak azé az Európai Unióé, amelyet eddig ismertünk”.
