A Magyar Nemzeti Bank mozgástere viszonylag tág, hiszen amíg tart az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja a likviditásbőség adott, és a kedvező fundamentumok miatt folyamatosan erősödik a forint, így nemhogy szigorító lépésekre nincs szükség, de a visszafogott infláció miatt akár további (nemkonvencionális) monetáris lazítás is elképzelhető.
Aktuálisan most az a kérdés, hogy a jelenlegi forinterősödési hullám hol lépi át a jegybank ingerküszöbét, és hol van az az árfolyamszint – elsősorban az euróval szemben – ahol először szóbeli intervencióval próbálják megállítani a hazai fizetőeszköz erősödését.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kétségtelen, hogy a korábbiaknál már jóval kisebb hangsúllyal szerepel a forintárfolyam a jegybank mérlegében (2015-ben a devizaárfolyam-változásból származó eredmény 177,7 milliárd forint volt, míg a nem realizált devizaárfolyam-eredmény miatti kiegyenlítési tartalék egyenlege 312,6 milliárd forint, addig 2016-ban már csak 95,1 milliárd, és 182,5 milliárd forint), a gazdasági növekedés kiszámíthatósága, és az export támogatása miatt 300-nál jelölhetjük meg azt a lélektani határt, ahol valamilyen beavatkozásra sor kerülhet.
Az idei évre vonatkozó euró-forint előrejelzését az Equilor változatlanul, 305-ön hagyja, a jövő évit csökkenti 312-re. A dollárral szemben az idei évre vonatkozót 277,27-re, a jövő évit 271,30-ra csökkentették.
