Négy évig tartó tárgyalások eredményeképpen márciusban született megállapodás az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térségről (African Continental Free Trade Area – AfCFTA). Az AU 55 tagállama közül 54 csatlakozott az egyezményhez, amelynek célja 1,3 milliárd ember egyesítése egy 3,4 ezer milliárd dolláros gazdasági blokkban, a fejlődés új korszakát indítva el a kontinensen.
Az AfCFTA-megállapodás gyakorlati megvalósítása 2020 júliusában kezdődne, az egyezmény végrehajtását felügyelő szervezet székhelye a vasárnapi bejelentés szerint Ghánában lenne. Az AU-nak a nigeri fővárosban tartott csúcstalálkozóján az AfCFTA működésének részletkérdéseiről egyeztettek.
Diplomáciai források szerint ugyanis további tárgyalásokra van szükség a tervezett vámtarifa csökkentések ütemtervéről. A szabadkereskedelmi egyezmény bírálói ugyanis attól tartanak, hogy az olcsó importtermékek árthatnak a kisebb gyártó- és mezőgazdasági kapacitásokkal rendelkező országoknak. A niameyi csúcson egyébként Benin és a kontinens legerősebb gazdasága, Nigéria utolsóként írták alá a megállapodást.
Mahamat szerint 27 tagállam már ratifikálta is az egyezményt. „A világ szeme most Afrikán van” – mondta Abdel-Fattáh esz-Szíszi, az Afrikai Unió soros elnökségét ellátó Egyiptom államfője a niameyi csúcstalálkozó megnyitóján. Az AU becslései szerint a megállapodásnak köszönhetően 2022-ig hatvan százalékkal bővülhet a blokk belső kereskedelme. 2017-es adatok szerint a regionális kereskedelem mindössze 17 százalékát adta az afrikai országok exportjának. Ázsiában a térségen belüli kivitel 59 százalékot, Európában 69 százalékot tett ki.
Gazdasági szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet a kontinens gazdasági fejlődését és integrációját gátló jelentős kihívásokra is, mint például a rossz úthálózat, a vasúti összeköttetések hiánya, a kiterjedt területeken dúló konfliktusok, a túlzott bürokrácia a határokon, illetve a korrupció. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a megállapodás részesei elkötelezettek amellett, hogy a legtöbb árucikkre megszüntetik a vámtarifákat, ami középtávon 15-25 százalékos bővülést jelenthet a regionális kereskedelemben, mindez azonban a duplájára nőhetne, ha a gazdasági szakértők által említett kérdéseket is rendeznék.
Az IMF májusi jelentése szerint az afrikai szabadkereskedelmi övezet „mindent megváltoztathat a gazdaságban”, annak mintájára, ahogyan az Európában és Észak-Amerikában történt. A Valutaalap ugyanakkor óvatosságra is intett, jelezve, hogy „a vámtarifák csökkentése önmagában nem elegendő”. Az Afrikai Unió reményei szerint a létrehozandó gazdasági blokk képes lesz kimozdítani a holtpontról Afrika gazdasági potenciálját a regionális kereskedelem fejlesztésével, az ellátási láncok erősítésével, illetve a szaktudás terjesztésével.
