Támogató a külső környezet, erősödő kockázatok
A külső környezet továbbra is támogatja a magyar gazdaság növekedési/egyensúlyi kilátásait. A világgazdaság bővülése 2017 negyedik negyedévében többéves csúcsot ért el. A fellendülés változatlanul párhuzamos a világ különböző pontjain, így az széleskörűnek mondható.
A kilátások alapján az ütem fenntarthatónak, de akár gyorsulónak is ígérkezik. Mindezt a globális kereskedelem határozott fellendülése kísérte. Az amerikai elnök által bejelentett protekcionista intézkedések – köztük a védővámok bevezetése – egyelőre igen csekély mértékűek, így nem okoznak sérülést a világkereskedelemben, illetve a növekedésben.
Ha szeretnéd megismerni, hogyan kereskednek a profik az online tőzsdén, a Tőzsde napon konkrét tippeket kaphatsz tőlünk, amelyeket azonnal beépíthetsz a kereskedésedbe. A részvétel ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött! (x)
Az esetleges válaszok azonban erősíthetik egy globális kereskedelmi háború kockázatát. Ezzel szemben a megszavazott adócsökkentések kissé serkenthetik az amúgy is érett ciklusába érkező amerikai gazdaságot.
Ami Európát illeti, a legutóbbi adatok arra utalnak, hogy a növekedés magas szinten stabilizálódik. Reálgazdasági értelemben tehát a kilátások továbbra is kedvezőek, döntően a Magyarország számára meghatározóan erős európai és német konjunktúrának köszönhetően. A német gazdasági növekedést kissé élénkíthetik a megkötött koalíciós szerződés kiadásnövelő intézkedései.
Egyelőre nem látszanak a kínai gazdaság lassulásának jelei, sőt az az év elején még gyorsult is, így az ezzel kapcsolatos aggodalmak eltúlzottnak tűnnek – írják a közleményben.
Ugyanez mondható el a külső finanszírozási feltételekről, hiszen Európát továbbra is laza monetáris kondíciók jellemzik, miközben a Fed folytathatja a fokozatos kamatemeléseket. A kockázatok ennek megfelelően ellentétesen változtak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kirobbanó évkezdet, stabil növekedés
Óriási lendülettel kezdte az idei évet a hazai gazdaság. Januárban a kiskereskedelmi forgalom 7,8, az ipari termelés 6,9, az építőipar kibocsátása 43,2, a vendégéjszakák száma 10,4, az újautó-eladások pedig 38,5 százalékkal bővültek.
Miközben a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások érdemben növekednek, ami az importot is húzza, az export némileg dinamikusabban gyarapodott – köszönhetően az európai konjunktúrának és újabb exportkapacitások üzembe helyezésének. Így a külkereskedelmi többlet még nőtt is.
Mindezek alapján januárban a GDP növekedése meghaladhatta az 5,5 százalékot, de nem kizárt, hogy a 6 százalékhoz lehetett közelebb – vélik a Takarékbank elemzői.
Az előzetesen megjelent adatok után nem okozott meglepetést, hogy a beruházások fellendülése döntő mértékben járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az előzetesen megjelent havi kiskereskedelmi adatok pedig a fogyasztás gyorsulására utaltak, amit a GDP-adatok is megerősítettek. Ráadásul a külkereskedelem kevésbé lassította a gazdaságot, mivel a belső kereslet importnövelő hatását jobban ellensúlyozta az élénkülő kivitel.
Az idén tovább gyorsulhat a növekedés, amit az igen kedvező hazai és külső kilátások is támogatnak. A jelentős reálbér-növekedés hatására a fogyasztás dinamikája magas maradhat, amit a lakossági megtakarítások meredek növekedése is támogat.
Az előző években elkezdett lakás- és irodaépítések átadási hulláma az idei évben várható, de jó részük áthúzódik jövőre és az utánra is. A beruházások élénkülését a már megjelenő EU-transzferek is támogatták. Mivel azonban az ezekhez kapcsolódó beruházások túlnyomó része még csak a közeljövőben indul, ezeknek is további gyorsító hatásuk lehet.
Az állami beruházások felfutása a közeljövőben várható, miközben az igen jelentős autóipari beruházások mellett a versenyszféráéit a tartósan alacsony kamatkörnyezet, az alacsonyabb társasági adó és szocho, valamint a szinte minden ágazatban megjelenő munkaerőhiány és bérköltség-emelkedés is támogatja, miután a vállalatokat termelékenység- és hatékonyságnövelő beruházásokra kényszerítheti.
A következő években jelentős energetikai beruházások is ösztönözhetik a meredek növekedést. Ennek hatásait azonban ellensúlyozza a beruházások magas importigénye, így a külkereskedelmi többlet szűkülése némileg fékezheti a gazdaságot.
Az európai gazdasági kilátások szintén kedvezőek, így az idén a GDP növekedése az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével tovább gyorsulhat. Az idén 4,5, jövőre pedig – a magasabb bázisok miatt – lassuló, 3,6 százalékos növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői.
Tartósan a középtávú cél alatt maradhat az infláció
Továbbra is elmaradhat a 3 százalékos céltól az éves infláció, hullámzásának hátterében pedig döntően az üzemanyagárak változása áll. A tényleges árnyomásra jobban utaló maginfláció fokozatosan emelkedik, de a dohánytermékek jövedéki adójától megtisztítva még így is messze elmarad az inflációs céltól. Ezzel szemben a külső környezetből továbbra sem érkezik inflációs nyomás.
Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére a keresletoldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, ugyanis részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik. Az éves átlagos infláció az idei évben 2,5 százalék lehet, s csak a jövő év közepén érheti el tartósan a 3 százalékos célt – írják az elemzők.
A cikk a második oldalon folytatódik.
Csökkennek a hozamszintek
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei év elejétől újabb, nem-konvencionális eszközöket vezetett be, aminek következtében a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét jóval az alapkamat 0,9 százalékos értékénél lejjebb szorította.
Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetleg külföldi forrásaik leépítésével vagy külföldi eszközök vásárlásával szüntethetik meg.
Bármilyen kombinációt válasszanak is azonban, a rövid hozamok szintje a következő hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatti lehet, a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében akár tartósan 0 százalék körüli. Ebből kifolyólag a jegybanki alapkamat szintje hosszú ideig nem igazán lesz hatékony, s mivel az inflációs fejlemények ezt nem indokolják, tartósan változatlan maradhat.
Vagyis az idén a Takarékbank nem számít monetáris szigorításra. Főként, hogy a külső egyensúlyi helyzet továbbra is a forint erősödését támogatja, ami bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, s ez ellen az MNB a maga eszközeivel igyekszik továbbra is fellépni – írták a közleményben.
Ha szeretnéd megismerni, hogyan kereskednek a profik az online tőzsdén, a Tőzsde napon konkrét tippeket kaphatsz tőlünk, amelyeket azonnal beépíthetsz a kereskedésedbe. A részvétel ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött! (x)
Tovább mérséklődik a munkanélküliség
A munkaerőpiacon szűkülő kínálat hatására a foglalkoztatás-bővülés üteme lelassult, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges állásteremtések vezérlik. Az utóbbi hónapokban megkezdődött a közfoglalkoztatás állományának csökkenése. Így a Takarékbank arra számít, hogy ha mérsékeltebb ütemben is, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik.
Egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége. Ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas maradhat. A tavalyi év átlagában 4,2 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta az idén 4 százalék alá kerülhet, azaz 2018-ban enyhébb mértékben ugyan, de még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kedvező egyensúlyi folyamatok
Továbbra is kedvező folyamatok látszanak az államháztartás egyenlegével kapcsolatban. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási igénye az elmúlt évben 722 milliárd forint volt, ami a GDP 1,9 százalékának felelt meg.
Ezzel szemben a központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege tavaly 1974 milliárd forintos hiányt mutatott, szemben az egy évvel korábbi 848 milliárdos deficittel. Az előző évihez képest nagyobb költségvetési hiányt döntő részben az uniós projektekkel összefüggő kifizetések okozzák, miután a 2555 milliárd forint értékben odaítélt támogatásból az EU mindössze 1015 milliárdot utalt át.
Mivel e kifizetéseket az uniós módszertan szerint számolt eredményszemléletű hiányban nem kell kiadásként elszámolni, azoktól megtisztítva a hiány lényegesen alacsonyabb, 434 milliárd forint lett volna. Az idei évi hiányterv a GDP 2,4 százaléka, 4,3 százalékos gazdasági növekedést feltételezve.
A Takarékbank a bevételi oldalon továbbra is lát pozitív jeleket, ezek miatt a hiányterv a választási év ellenére is teljesülhet – olvasható az összefoglalóban.
Sőt mivel az idei bázis feltehetően kedvezőbb lesz, a hiány ismét alulmúlhatja a tervezettet. A GDP-arányos államadósság az uniós kifizetések megelőlegezése ellenére is folytatódhat. Az alacsony költségvetési hiány, a nominális GDP 6,5-7,5 százalékos növekedése, valamint a forint várható mérsékelt erősödése miatt az államadósság GDP-arányos mértéke a következő években gyorsabb ütemben csökkenhet, így 2018-ben a GDP 70, jövőre pedig 67 százaléka alá mehet az adósságráta. Ami az Eximbank beszámításával csak jövőre kerülhet a GDP 70 százaléka alá.
Az uniós kifizetések teljesülést követő elszámolása miatt a következő években 2 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű deficit mellett is akár igen jelentős többlet keletkezhet a pénzforgalmi egyenlegben, ami lehetővé teheti az adósság nominális csökkentését is, ez pedig még meredekebb GDP-arányos államadósság-csökkenést eredményezhet.
Noha a megugró belső kereslet hatására a robosztus külkereskedelmi többlet mérséklődhet, a külső egyensúly mutatói is kedvezően alakulnak. A folyó fizetési mérleg többlete tavaly jelentősen csökkent, a tőkemérlegé viszont a növekvő EU-forrásbeáramlás miatt nagyot javult. Igaz, így is magas maradt Magyarország nettó külső finanszírozási képessége, az a GDP 5,1 százalékára csökkent az előző évi 6-ról. A következő években kissé tovább mérséklődhet az árumérleg többlete, mivel a robosztus belső keresletet némileg ellensúlyozza a kedvező külső kereslet és új exportkapacitások üzembe helyezése.
A jövedelemegyenleg passzívuma ugyanakkor kisebb lehet, így a Takarékbank összességében enyhén növekvő folyó fizetési mérleg többletre számít. A tőkemérleg ugyanakkor az uniós átutalások növekedése miatt eközben érdemben javulhat, így a külső finanszírozási képesség ismét megközelítheti a 9 milliárd eurót, azaz a GDP 6-7 százaléka közötti lehet.
A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőketételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság a GDP 84 százaléka alá ment, 2019 végére pedig a Takarékbank várakozásai szerint már csak annak mintegy kétharmadát éri el. A nettó külső adósság a következő években gyakorlatilag eltűnhet, az évtized végére pedig nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság.
Stabilan teljesítő forint
A forint 2016-ban végleg szakított a legsebezhetőbbnek tekintett valuták körével, így egyre kevésbé reagál érzékenyen a nemzetközi hangulat változásaira. Volatilitását ugyanakkor valamelyest növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van.
Rövid távon ezért a Takarékbank továbbra sem számít arra, hogy a forint euróval szembeni árfolyama markánsan eltérne az utóbbi időszakot jellemző 306-315-ös sávtól – közölték.
Ám 2018 közepétől kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat, így a forint tartósan az említett sáv alján maradhat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait, amelyek tavaly már így is kivétel nélkül visszakerültek a befektetésre ajánlott kategóriába.
