Jól járnak a városok
A Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) nyolc kutatója által – a három intézmény mintegy 1500 külföldi diákja bevonásával – végzett felmérés összegzése szerint a három egyetemvárosban lakhatásra, megélhetésre és szórakozásra évente több mint 22 milliárd forintot költenek el, a tandíjakra pedig csaknem 21 milliárdot. Becslésük szerint a három megyeszékhelyen egy külföldi hallgató átlagosan 1,2 városi munkahelyet teremt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
M. Császár Zsuzsanna kutatásvezető, a PTE Földrajzi Intézetének egyetemi docense kiemelte, hogy vizsgálták a hallgatók városokkal kapcsolatos elégedettségét az árak, a lakhatás és a szolgáltatások minősége, a közbiztonság, a közlekedés, az ügyintézés, a szociális kapcsolatok és a nyelvi nehézségek szempontjából is.
Debrecenben vannak a legtöbben
Az összegzésből kiderült: Pécsett az infrastruktúrát és az ügyintézést, Debrecenben a befogadó közeg megismerését és mentalitását, Szegeden az egyetemi közeget és a tanulmányokat, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségeit jelölték meg problémaként a külföldi hallgatók. Ugyanakkor mindenhol egyértelműen kevesellték a hallgatók az étkezési, vásárlási, sportolási és szórakozási lehetőségeket – mutattak rá a kutatók.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hozzátették, mindhárom városban a lakhatásnak és a hétköznapi szituációknak – a bevásárlásnak, a szolgáltatások igénybevételének – a megoldása tűnt a legegyszerűbbnek. A kutatók azt is megállapították, hogy a külföldi hallgatók többsége bérelt lakásokban lakik, ami jó anyagi helyzetre utal, köztük kisebb arányban lakásvásárlók is vannak.
A szinopszis szerint a 2016/2017-es tanév őszi adatai alapján a legtöbb nemzetközi hallgatót – 4321 főt – a DE fogadja, ezt szinte azonos számban követi a szegedi és a pécsi egyetem 3200 fővel.
M. Császár Zsuzsanna a kutatás lényegi megállapításai közé sorolta, hogy a nemzetközi hallgatók „hazatértük után egyetemeink, városunk és hazánk autentikus informális hitelminősítőivé válnak”. „Fontos, hogy potenciális jószolgálati nagykövetekként tekintsünk rájuk” – tette hozzá.
