A jelenlegi argentin vesszőfutás június 16-án kezdődött, amikor is az amerikai Legfelsőbb Bíróság elutasította a dél-amerikai ország fellebbezését. Ennek következtében az argentin kormánynak 1,33 milliárd dollárt (plusz a felhalmozott kamatokat) kell kifizetnie a hitelezőinek július 30-ig. Miközben mindkét fél igyekszik számára megfelelő egyezségre jutni a bíróság által kijelölt mediátor előtt, Argentínát komoly veszély, esetlegesen államcsőd is fenyegeti, ha nem születik megegyezés.
Valószínűleg az sem segíti a helyzetet, hogy az argentin kormány előszeretettel nevezi „keselyűknek” a hitelezőit, és már korábban is előfordult, hogy megtagadta a fizetést. Annak érdekében, hogy pontosabban lássuk, mégis milyen körülmények között kell megküzdenie az argentin népnek az államcsőd fenyegetésével (és honnan érkezett a labdarúgó válogatott), a Business Insider összegyűjtött néhány elképesztő tényt Argentínáról.
Öt elnök két hét alatt
Kemény időszak volt az argentin gazdaság számára, amikor a 2000-es évek elején összeomlott, miután bejelentették, hogy nem tudják fizetni a 13,2 milliárd dolláros külső adósságukat.
Az elnökváltási hullám akkor indult el, amikor Fernando de la Rue elnök lemondott 2001 decemberében. Az ötből az utolsó elnököt, Eduardo Duhaldét 2002 januárjában iktatták be komoly tüntetések közepette.
A lefoglalt hadihajó
Argentína egyik hadihajóját, a La Fragata Libertadot 2012 októberében biztosítékként lefoglalták Ghána partjainál, miután egy ghánai bíróság helyt adott az argentin kormánynak hitelezők követeléseinek. A dél-amerikai ország vezetése ugyanis megtagadta az 1,4 milliárd dolláros tartozás kifizetését a hedge fund menedzser Paul Singernek és másoknak. Az abszurd ügy végére egy nemzetközi bíróság tett pontot, amikor utasította Ghánát, hogy bocsássa szabadon a hadihajót.
Az ügy következtében az argentin kormány később már óvatosabb volt. Csupán néhány hónap elteltével, 2013 elején, az ország elnöke, Cristina Fernandez de Kirchner 880 ezer dollárért bérelt repülőgépet egy indonéziai útjához, elkerülve a ghánaihoz hasonló kellemetlenségeket.
A legfurcsább adóötlet
A plasztikai sebészet nagy népszerűségnek örvend Argentínában, ahol az emberek híresek arról, hogy rendkívüli módon számít nekik a külsejük. Ezt megelégelve egy aktivista, Gonzalo Otalora 2007-ben azt követelte, hogy a kormány vessen ki adót a szép emberekre, ezzel kompenzálva a csúnyákat. Az indoklása egyébként az volt, hogy nem fair, hogy a társadalomban a szép emberek sokkal több kedvezményhez jutnak kevésbé attraktív társaikhoz képest.
Az infláció és a piros lap
Két évvel ezelőtt a független statisztikák azt mutatták, hogy az argentin infláció valahol 25 és 30 százalék körül mozoghat, azonban a kormány mindössze 10 százalékról számolt be. Ez persze nemzetközi szinten is nagy meglepetést keltett, és az ügyre felfigyelt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is.
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója egyenes azt mondta, hogy Argentína piros lapot kaphat a nemzetközi szervezettől. A dél-amerikai ország elnöke, Cristina Fernandez de Kirchner nem is késlekedett az éles válasszal. Kijelentette, hogy Argentína nem egy focicsapat, hanem egy szuverén ország, és nem fogad el semmilyen fenyegetést vagy nyomásgyakorlást. Visszautalva Lagarde labdarúgó metaforájára, közölte továbbá, hogy a FIFA elnöke sikeresebb és hatékonyabb munkát végez, mint az IMF vezetősége.
A hamis iPhone-ok országa
Mivel a kormány korábban teljesen betiltotta az iPhone-okat (és a BlackBerryket) az országban, Argentínában alig lehet hozzáférni ezen okostelefonokhoz, és hozzávetőleg háromszor annyiba kerülnek, mint az Egyesült Államokban.
A vezetés hivatalosan azért döntött a tiltás mellett, hogy ösztönözze a gazdaságot, és megzabolázza az inflációt.
Isten és az adóhatóság
Hogy megfékezzék a tőkekiáramlást az országból, az argentin kormány kötelezővé tette, hogy mindenkinek, aki dollárt szeretne beszerezni egy külföldi útjához, jelentkeznie kell az ország adóhatóságánál (AFIP). Miután valaki bemutatta az adóazonosító számát, meg kell válaszolnia, hogy mikor, hova és miért kíván utazni. A végtelenül hosszú sorok, és a tonnányi papírmunka után pedig gyakran előfordul, hogy a kérvényezőt visszautasítják, vagy csak olyan kevés dollárt kap, ami arra sem elég, hogy ajándékot vásároljon.
Amikor az AFIP igazgatóját megkérdezték arról, hogy a hatóság mégis milyen módszertan alapján szelektál a beérkező kérvények között, a vezető közölte: „Ez egy olyan szabályrendszer, amely időszakosan változik. Az összetevőit pedig a nemzeti bank, az AFIP és Isten határozza meg. Hogy mi az igazság? Nem tudom megmondani, mert nem tudom pontosan, hogy működik.”
Akkor irány a „kék piac”…
Mivel mindenki fél az újabb államcsődtől, dollárhoz pedig valóban nehéz legálisan hozzájutni, kialakult az alvilági dollárkereskedelem, az úgynevezett „kék piac”. Argentínában egyébként a Bitcoin is nagy népszerűségnek örvend.
…vagy Uruguay!
A másik megoldás, hogy a lakosok napi többször is átutaznak az uruguayi Colonia de Sacramentoba, hogy nagyobb mennyiségű dollárral térjenek haza. Az utazás nem is jelent különösebb terhet, mivel csupán néhány óra komppal.
