Az euróra átváltás (devizaswap) után 0,6 százalék alatti hozamot sikerült elérni, ami Magyarország eddigi legalacsonyabb kamatozású devizakötvény kibocsátása – hangsúlyozták.
Visszaszerezték a bizalmat
Japán jen kötvényt utoljára 2007-ben bocsátott ki Magyarország, ezt követően az EU-IMF hitelcsomagra szoruló ország már nem tudott a japán kötvénypiacon sem megjelenni, ezért a japán befektetők bizalmának visszaszerzését az ÁKK újabb mérföldkőnek nevezte az államadósság kezelésben, amely bizonyítja, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom tovább erősödik.
A közlemény szerint miután tavaly az ország visszakerült befektetésre ajánlott kategóriába a hitelminősítőknél, megkezdődhetett újra a keleti piacépítés. A nemzetgazdasági miniszter tavaly év végén döntött újabb szamuráj-kötvény kibocsátásáról, amelynek elsődleges célja a biztonság növelése, a több lábon állás, a befektetői kör szélesítése.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az adósságkezelés sikerét mutatja, hogy 2010 óta a kamatkiadások harmadával csökkentek, amely közel 400 milliárd forint megtakarítást hozott – áll a közleményben.
Nem cél új piacok meghódítása
Tavaly decemberben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: 2018-ban nem cél új, „egzotikus piacokon történő megjelenés”, ám a kifutó szamuráj-kötvények helyére újabb – nem jelentős összegű – japán kibocsátás tervbe vételét kérte az Államadósság Kezelő Központtól, hogy ezen az ázsiai piacon továbbra is ott legyen az ország.
Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója akkor elmondta: a 2018-ban lejáró devizaadósság összege 2,3 milliárd euró, ami meghaladja a tervezett 1 milliárd eurós külföldi kötvénykibocsátást, így a központi költségvetés adósságában a deviza aránya tovább csökkenhet, az év végére várhatóan 20 százalék alá, a tavaly év végi 22 százalékról.
A mostani kibocsátás mintegy 227 millió euró értékű, az egész évre tervezett devizakötvény-kibocsátás kevesebb mint harmada.
