Tízéves ügynek értek a végére
A HTM-eket 2005-ben, Magyarország uniós csatlakozását követően kezdte vizsgálni az Európai Bizottság, amely 2008-ban hozott határozatot arról, hogy a garantált felvásárlási ár tiltott állami támogatásnak minősül, minden kereskedelmi kockázatot kizár, és előnyösebb helyzetet biztosít az érintett termelőknek a piac többi szereplőjéhez képest.
Az erőmű a luxembourgi uniós bíróságon támadta meg ezt a határozatot, ahol 2012-ben első fokon elveszítette a pert. Csütörtöki ítéletével a bíróság elutasította a cég fellebbezését, és megerősítette az első fokú döntést. A HTM-ek ügyében több erőmű is keresetet indított a bíróságon, de ezekről már korábban született döntés, két cég pedig vissza is vonta beadványát.
Előnyhöz jutottak
A megállapodások még a múlt század kilencvenes éveiben jöttek létre, jóval Magyarország uniós csatlakozása előtt, s azt a célt szolgálták, hogy vonzóvá tegyék a nemzetközi befektetők számára az erőműveket. Az első fokú ítélet ellen a cég és korábbi tulajdonosa a francia GDF Suez-csoporthoz tartozó belga Electrabel arra hivatkozva fellebbezett, hogy az igazságszolgáltatás nem vette figyelembe az erőmű privatizációját és annak körülményeit.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az uniós hatóságok arra hivatkoztak, hogy az az uniós csatlakozás előtt történt. Az Electrabel fellebbezését eleve elutasította a bíróság, miután a vállalat az első fokú eljárásban nem vett részt. A privatizációval összefüggésben az erőmű azzal érvelt, hogy az Electrabel piaci árat fizetett a cég részvényeiért, s ezzel minden szerzett előnyt visszatérített a magyar államnak. Ezzel viszont az uniós bírák nem értenek egyet, s arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a Dunamenti Erőműnek a 90-es évek során lebonyolított privatizációja nem eredményezte azon támogatás tényleges visszatérítését, amelyet a szóban forgó HTM következtében nyújtottak neki.
„A Dumanenti Erőmű ugyanis a privatizációját követően megtartotta a jogi személyiségét, és tovább gyakorolta az állami támogatással érintett tevékenységeket oly módon, hogy ténylegesen e társaság tartotta meg azt az előnyt, amely 2004. május 1-jétől kezdve a HTM-ből eredt, és amelyben a versenytársaihoz képest a piacon részesült” – indokolja a bíróság a vállalat fellebbezésének elutasítását.
Mit vizsgálhat Brüsszel?
Még 2012-ben első fokon a bíróság tisztázta azt a kérdést, hogy az uniós csatlakozás előtt kötött megállapodásokat vizsgálhatja-e Brüsszel. Akkor a bírák azt állapították meg, hogy a csatlakozási szerződés tételesen tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek a csatlakozást követően is érvényben maradnak, és a HTM-ek nem szerepelnek ezen a listán. Emellett a szerződés világosan kimondja, hogy ha egy intézkedés korábban nem számított tiltott állami támogatásnak, a belépést követően annak minősülhet.
2012-ben azt is kimondta a bíróság, hogy az MVM a megállapodásokkal olyan kockázatot vállalt, amelyet piaci szereplő nem tett volna meg, így az érintett erőművek olyan előnyhöz jutottak, amelyeket piaci alapon nem lett volna lehetőségük megszerezni.
