Törökország nyitott felénk
A török miniszterelnökkel, valamint Mevlüt Cavusoglu külügyminiszterrel és Taner Yildiz energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélésekről szólva Szijjártó hangsúlyozta, Törökország a jövőben stratégiai szerepet fog betölteni Európa, és benne Közép-Európa energiaellátásában, hiszen Oroszország lemondta a Déli Áramlat földgázvezeték megépítését. Moszkva jelenleg arról tárgyal Ankarával, hogy a Déli Áramlatba szánt gázt Törökországba szállítsa.
A magyar miniszter kiemelte: „Nekünk most az a feladatunk, hogy előkészítsünk olyan beruházásokat, amelyek révén a Törökországba szállítandó gázt el kell juttatni Közép-Európába”. Hozzátette, Oroszország most arról egyeztet Törökországgal, hogy éves szinten 63 milliárd köbméternyi földgázt szállítson. Tárgyalás folyik arról is, hogy a görög-török határ közelében egy regionális elosztó központot építsenek.
Hangoztatta: Törökország nyitottságot mutat arra, hogy az Oroszországból érkező gázt Közép-Európába továbbszállítsa. A török kormányfő, az energiaügyi miniszter, valamint a külügyminiszter biztosította őt arról, hogy számukra fontos szempont Magyarország energiaellátása. Megállapodtak abban, hogy amint végleges eredmény születik a török-orosz gázszállítási és a regionális központ kialakításáról szóló megbeszéléseken, azonnal megkezdik a közvetlen török-magyar tárgyalásokat a gáz egy részének Közép-Európába szállításáról.
Az Eximbank is támogatja a magyar kezdeményezéseket
Most az a feladat, hogy Magyarország egyeztessen Görögországgal, Macedóniával és Szerbiával arról, hogy a gázszállítás milyen útvonalon lehetséges. „Egyeztetünk az Európai Bizottsággal arról, hogy ehhez milyen finanszírozási segítséget nyújthat az Európai Unió” – mondta Szijjártó Péter.
Hozzátette: az energetikai kérdésekhez tartozik, hogy Törökország négy fázisban újabb atomerőműveket épít, illetve fejleszt. Ezres nagyságrendben van szüksége szakemberek képzésére. Tárgyalások kezdődtek arról, hogy a szükséges szakemberek egy részét Magyarországon képezzék ki.
Kiemelte, hogy tavaly nyolc százalékos volt a magyar-török kereskedelmi forgalom növekedése, a forgalom várhatóan meghaladja a 206 millió dollárt. A továbbfejlesztés érdekében az Eximbank februárban képviseletet nyit Isztambulban. Ugyanebben a bankban 170 millió dolláros hitelkeret nyílik a magyar kis- és középvállalkozások törökországi piaci tevékenységének segítésére.
Az iszlám szélsőségek elleni harcban is részt veszünk
A miniszter szólt arról is, hogy elhárult az akadály a magyar szarvasmarha-szállítások Törökországba történő újraindítása előtt.
Szijjártó Péter partnereivel megállapodott arról is, hogy a két ország között szorosabbra fűzik a védelmi és biztonságpolitikai együttműködést, a kooperációt globális kihívások kezelésében. „Főleg az iszlám szélsőségek elleni harcban továbbra is elkötelezetten veszünk részt” – tette hozzá.
Beszámolt arról, hogy politikai együttműködésről szóló megállapodás született a magyar és a török külügyi tárca között. A legutóbbi ilyen dokumentum 1993-ban keletkezett.
Február végén Budapestre látogat Ahmet Davutoglu kormányfő, és a látogatás keretében megrendezik a két kormány magas szintű stratégiai tanácsának következő ülését – mondta Szijjártó Péter, aki szerint a vizit várható időpontja február 24-25-e lesz.
Az EU nincs annyira rászorulva az orosz gázra
A hírportálnak nyilatkozó egyik forrás szerint jelenleg nincsenek tervek, hogy miniszteri szinten is megvitassák, mi a teendő, ha a mostani ukrajnai vezeték és a meghiúsult Déli Áramlat helyett Törökországon át szállítana gázt Európába Oroszország. Egy ilyen beszélgetésre legközelebb március elején kerülhet sor.
Egy másik forrás szerint sem kell teljesen komolyan venni az orosz bejelentést. Azért nincs még egyeztetett uniós álláspont, mert a mostani helyzetben mindkét oldalon merülnek fel különböző ötletek, amelyekre nincs lehetőség mindig hivatalos választ adni.
Nyilatkozott a hírportálnak Fabio Genoese, a Centre for European Policy Studies intézet munkatársa is. Szerinte az EU nincs annyira rászorulva az orosz gázra, mint korábban, ezért ilyen nyugodtak az európai döntéshozók.
A török áramlat lesz az egyetlen útvonal
Hivatalosan eddig Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke és energiaügyi biztos szólalt meg, aki a Wall Street Journal napilapnak adott január 22-ei interjújában elmondta, hogy az első számítások szerint gazdaságilag nem működőképes az orosz terv. A biztos hiszi, hogy az oroszok újra megvizsgálják javaslatukat, és olyan tervvel állnak elő, amely elfogadható európai partnereiknek.
Alekszej Miller, a Gazprom orosz energetikai vállalat vezérigazgatója január 14-én közölte az energiaügyi biztossal Moszkvában, hogy Oroszország az európai partnereinek eddig Ukrajnán keresztül szállított földgázt áttereli Törökországba. Európának eszerint gondoskodnia kell az új gázszállítási útvonalak kiépítéséről, hogy a török-görög határon megkaphassa a földgázt.
Miller megerősítette, hogy a Déli Áramlat projektet lezárták, a Török Áramlat lesz az egyetlen útvonal, amelyen keresztül az egyelőre Ukrajnán áthaladó orosz földgázt a jövőben szállítani tudják.
