Az elmúlt hónapokban a világgazdaságban és itthon is fokozódott a bizonytalanság. A világpiaci energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben a nemzetközi politikai kockázatok fokozódása, így az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az olajexportáló országok válságjelenségei kedvezőtlen hatásúak.
A görögországi helyzet kezelhetőnek látszik, de a tartós megoldás hiánya más dél-európai országok nehézségeivel együtt rontja az EU perspektíváját. A Fed várhatóan ősszel meginduló kamatemelése növelni fogja a pénzpiaci és növekedési kockázatokat.
Kedvezőtlen külföldi megítélés
Magyarország külföldi megítélése (az államosító, piac-ellenes és korrupciógyanús ügyekkel terhelt gazdaságpolitika miatt) nagyon kedvezőtlen. A keleti nyitásnak nincs gazdasági hozadéka, miközben növeli az ország politikai elszigetelődését.
Az Oroszországhoz kapcsolódó energetikai fejlesztések jövője egyre bizonytalanabb. A hazai energiaigény ezeket a jelenleg tervezett mértékben nem teszi szükségessé, miközben homályos a fejlesztések forrása, s ráadásul beleütközik az EU energiapolitikai elveibe és valószínűleg szabályaiba.
Részleges kiegyezés a bankokkal
A kormány a bankokkal való részleges kiegyezés révén igyekszik bővíteni a gazdasági növekedés forrásait. Ha azonban e gesztusok nem párosulnak más, a piac és a jogállam szabályait visszaállító lépésekkel, ennek hatása korlátozott marad.
A Növekedési Hitel Plusz nem a megengedett és a hitelezési kockázatokhoz igazodó kamatmarzs növelésével, hanem a veszteség egy részének jegybanki megtérítésével igyekszik élénkíteni a bankok hitelezési hajlandóságát. Mivel a gondok egy része a jó projektek hiányából származik, e lépéstől nem várható fordulat.
Az év második felében jöhet a felminősítés
Az államháztartási hiány 2014-ben a GDP 2,2%-ra csökkent. Ugyanakkor az EU által kiemelten figyelt strukturális deficit jelentősen emelkedett.
A forint február végén az év elejei nagy gyengüléshez, a 2014 végi szinthez, sőt az euróhitelek átváltásánál rögzített 309 forint/euró árfolyamhoz képest is erős. A defláció is gyengébb árfolyamot indokol.
A Monetáris Tanács a jelenleg 2,1%-os alapkamat várható csökkenését kommunikálja. Ezzel párhuzamosan a forint némi gyengülése várható. A hitelminősítők az év második felében valószínűleg javítani fogják besorolásunkat.
