Visszább az agyarakkal
William Jackson, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza az alapkamatot 0,15 százalékponttal 1,05 százalékra csökkentő keddi döntést és a monetáris tanács közleményét értékelve kiemelte: a múlt havi kommünikében még az szerepelt, hogy a kamatcsökkentések addig folytatódnak, amíg a monetáris kondíciók összhangba nem kerülnek az inflációs cél fenntartható teljesítésével.
Jackson szerint ez akkor arra engedett következtetni, hogy a monetáris tanács hosszú enyhítési ciklust készít elő. A mostani kamatdöntésről kiadott közlemény viszont azzal végződik, hogy az inflációs cél fenntartható elérése az alapkamat további kismértékű csökkentése felé mutat – hangsúlyozta a Capital Economics elemzője, és szerinte ez arra utaló jelzésnek tűnik, hogy a monetáris tanács esetleg már csak egy kisebb kamatcsökkentést tervez.
Nehéz kiigazodni
Jackson e véleményének alátámasztására felidézte, hogy a monetáris tanács tavaly júniusi kamatdöntő üléséről kiadott közleményben is hasonló mondat tűnt fel, és utána az MNB az akkori enyhítési ciklusban már csak egy kamatcsökkentést hajtott végre. A Capital Economics vezető londoni közgazdásza szerint mindezek alapján „kissé túl soknak bizonyulhat” a ház két további 0,15 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést és ennek megfelelően 0,75 százalékos alapkamat-mélypontot valószínűsítő jelenlegi előrejelzése. Jackson közölte ugyanakkor, hogy a Capital Economics egyelőre fenntartja ezt a prognózisát, két okból.
Túl alacsony az infáció
Az egyik indok az, hogy a magyarországi inflációs kilátások rendkívül enyhék, a teljes kosárra számolt éves összevetésű inflációs ütemek a ház várakozása szerint az év hátralévő részének zömében a negatív tartományban maradnak. Ráadásul ha jövőre gyorsulásnak is indulna az infláció, a jövő évi költségvetési tervezetben szereplő áfacsökkentési tervek miatt várhatóan 2017-ben is jóval az MNB célja alatt marad – jósolta keddi kommentárjában a Capital Economics elemzője.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
William Jackson szerint mindemellett a Capital Economics az MNB-nél kevésbé bízik abban, hogy a magyar gazdaság élénkülni fog. Az Európai Uniótól érkező strukturális fejlesztési folyósítások az idén már kisebb mértékű támogatást adnak a növekedéshez, mint tavaly, de ennél is fontosabb, hogy a jelek szerint a német gazdaságban – a magyar export fő felvevőpiacán – is lanyhul az aktivitás. A Capital Economics londoni elemzője közölte, hogy a ház az idén az MNB által valószínűsítettnél lassabb, 2,3 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban.
Lecsengőben ez a ciklus is
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana a keddi kamatdöntő ülést és annak közleményét kommentálva szintén azon véleményének adott hangot, hogy az MNB valamelyest mérsékelte enyhítési hajlamát. A közgazdász szerint ez arra vallhat, hogy a „kamatcsökkentési miniciklus” nagy része már lezajlott. Pasquale Diana is kiemelte kommentárjában a monetáris tanács közleményének azon mondatát, amely szerint az inflációs cél fenntartható elérése az alapkamat további kismértékű csökkentése felé mutat. Jóllehet az MNB enyhítésre hajló alapállása változatlanul szilárd, a múlt hónapban azonban sokkal hosszabb távúnak tűnt.
A ház főközgazdásza szerint az a tény, hogy két 0,15 százalékpontos kamatcsökkentés után az MNB ezúttal már óvatosabb hangvételűnek tűnik, arra vall, hogy nem lehet messze a jelenlegi enyhítési ciklus vége. Ennek alapján a Morgan Stanley két, egyenként 0,10 százalékpontos további kamatcsökkentéssel számol májusban és júniusban, és így 0,85 százalékon várja az MNB alapkamatának mélypontját.
Agresszívabb további kamatcsökkentés jósol viszont a Goldman Sachs (GS). Magdalena Polan, a bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi kamatdöntést és a monetáris tanács közleményét kommentálva szintén kiemelte, hogy a kommüniké „kismértékű” további kamatcsökkentés lehetőségéről tesz említést. A GS vezető elemzője közölte ugyanakkor, hogy a ház várakozása szerint az MNB kamatcsökkentési ciklusa akár a 0,50 százalékpontos alapkamat eléréséig folytatódhat. A Goldman Sachs főközgazdásza szerint ugyanis – bár a középtávú inflációs kilátások továbbra is fontos iránymutatói a monetáris politikának – rövid távon a bankközi kamatszint, a bankközi hitelezési aktivitás és a forintárfolyam marad a monetáris döntések fő meghatározója.
