Mindenekelőtt nem kérdés, hogy sokkal többen leszünk a Földön, mint ma. Jelenleg hozzávetőleg 7 milliárd ember él a bolygón, ami az ENSZ számításai szerint 2050-re megközelítheti a 9,6 milliárdot – ez több mint 30 százalékos globális népességnövekedést jelent. Szemléletesebben megközelítve a kérdést, ez olyan, mintha még egy Indiát és Kínát adnánk a Földhöz.
Változó egészség
A népesség eközben egyre öregszik, és az idősek globális populációja rendkívül magas lehet a század közepére, ahogy az emberek egyre tovább élnek, a termékenységi ráták pedig csökkennek. Ez azt jelenti, hogy 2050-re a Földön minden hatodik ember 65 év feletti lesz. Ráadásul az átlagéletkorok kitolódásával várhatóan jelentősen megnő az alapvetően életkorral összefüggő betegségek gyakorisága. A demencia előfordulása megháromszorozódhat, a rákos megbetegedések száma a duplájára emelkedhet. Eközben az Egyesült Államokban például a cukorbetegség is kétszer vagy háromszor nagyobb arányban fordulhat elő.
Jó hír azonban, hogy a gyógyszerek fejlődésével sok rettegett betegség legyőzhetővé válik 2050-re. Valószínűleg elkészülnek a védőoltások a malária ellen – amely jelenleg évente 2 millió életet követel –, és a HIV ellen, melynek legyőzése már 20 éve okoz fejfájást az orvostudománynak.
Szupergyorsan és szuperolcsón
Még csak félúton vagyunk a számítógépes technika rohamos fejlődésében – nyilatkozta Ulrich Eberl, aki 2011-es könyvében (Life in 2050: How We Create the Future Today) igyekezte megjósolni a 2050-es világot. Az elmúlt 25 évben az információs technológia ezerszeresére fejlődött, és a következő 25 évben valószínűleg ugyanilyen ütem várható – mondta a szerző.
További ezerszeres növekedést láthatunk majd a számítógépek teljesítményében és az adatátvitelben, mégpedig a jelenlegi árakon – hangsúlyozza Eberl. Hozzáteszi, ez azt jelenti, hogy mindenhol számítógépes technológiával találkozunk majd, mert annyira olcsó lesz. Kis chipeket hordunk majd a kabátjainkban, miközben robotokat és sofőr nélküli autókat látunk majd az utcákon. Ráadásul ezek sokak számára elérhetők lesznek az alacsony árak miatt – jelenti ki.
Ennél döbbenetesebb, hogy egyes kutatások szerint 2045-re eljöhet az az idő, amikor a technika lehetővé teszi az agyunk digitális változatának feltöltését egy számítógépre, ami nemcsak technológiai, de kemény filozófiai és etikai kérdéseket is felvethet.
A fogyasztás átalakulása
Eberl úgy látja, hogy a számítógépes technológiában a legnagyobb ugrások már 2035-re, a század közepe előtt bekövetkezhetnek, majd 2050-re az innováció kissé lelassul. A fejlesztések ugyanis sokkal inkább a bolygó egyre szűkülő erőforrásaira fókuszálnak majd, mivel a 9,6 milliárdos népességű Föld erőforrásai rendkívüli módon összeszűkülhetnek ekkorra.
Mindez pedig – véli a szerző – egy olyan holisztikus életforma irányába mutat, amely alapvetően átértékeli az emberiség és a környezet viszonyát, és ezáltal alapjaiban változtatja meg a fogyasztást is.
A növekvő középosztályok például Kínában, Brazíliában, Oroszországban és Indiában a fogyasztók számának elképesztő megugrását eredményezik, ami hatalmas „éhséget” jelenthet a réz, az olaj és más nyersanyagok iránt. Ez a tendencia pedig arra késztetheti a világot, hogy teljesen átgondolja az újrahasznosítás kérdését. Eberl jóslata szerint a technológia ezen a területen annyit fejlődhet, hogy elérheti azt a fokot, amikor a termék minősége egyáltalán nem csökken az újrahasznosítás által – ami ma még az egyik fő problémát jelenti.
Éltető napenergia
A napsugarak energiává alakítása szintén egyre olcsóbb és olcsóbb lesz a jövőben. Míg a napelemek wattonkénti költsége 1972-ben 75 dollár volt, addig mára ez 1 dollárra esett, és feltehetően az évek során tovább csökken majd. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint 2050-re a napenergia adhatja a világ energiáinak 27 százalékát, mellyel a bolygó legnagyobb villamos energia forrásává válhat.
Amennyiben ez megtörténik, évente 6 milliárd tonnával csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás, ami jelenleg nagyjából az Egyesül Államok teljes energiaszektorának kibocsátásával egyenlő.
Az élelmiszerválság küszöbén
Minél többen leszünk a Földön, annál több élelmiszerre és ivóvízre lesz szükségünk a túléléshez. A klímaváltozás egyik legrosszabb következményeként a szárazságok és az áradások száma emelkedésnek indulhat, növelve ezzel az élelmiszer- és ivóvízhiányt. A növekvő népesség csak fokozhatja a klímaváltozást, még súlyosabbá téve a következményeket.
Tavaly az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) azzal számolt, hogy 2050-re 9 milliárd ember táplálásához a jelenlegi élelmiszertermelést átlagosan 60 százalékkal kellene növelni évente. Nem jár nagy kockázattal azt feltételezni tehát, hogy komoly élelmiszerhiány léphet fel a világban, amely erős társadalmi feszültségekhez vezethet. Különösen, ha azt nézzük, hogy például a rizstermesztés az elmúlt 20 évben mindössze kevesebb mint 1 százalékkal bővült.
A FAO előrejelzése szerint 2050-re további 70 millió hektárnyi területet kellene termőfölddé alakítani, különösen a fejlődő világban, mindazonáltal ez nem jelentene túl sok jót. Elméletben ugyanis sok terület van még, amelyet meg lehet művelni, de olyan helyeken, ahol az ilyen átalakítások súlyosan veszélyeztetnék az ökoszisztémát – mondta Kostas Stamoulis, a FAO mezőgazdasági fejlesztés divíziójának igazgatója.
Az újonnan mezőgazdasági területté alakítható földek hozzávetőleg 75 százaléka 35 országban van Latin-Amerikában és Afrikában, és ezek főleg igen érzékeny ökoszisztémák – teszi hozzá. „Az a félelmünk, hogy a jövőben a termesztés fejlesztése ezen területeken erdőirtásokkal jár majd együtt, és környezetileg érzékeny (például vizes) területeken valósulhat meg” – hangsúlyozta Stamoulis.
A szakértő éppen azért arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányoknak egyrészt valódi alternatívát kellene kínálniuk a farmereknek az érzékeny területek megművelése helyett, másrészt pedig bátorítani kellene a multinacionális vállalatokat, hogy fenntarthatóbb termelési módszereket alkalmazzanak.
Az optimizmus hangjai
Stamouilus a fentiekkel szemben nem egészen pesszimista. Meglátása szerint a technikai fejlődés segítségével 2050-re a világ megemelkedett élelmiszerigényének 80 százaléka megtermelhetővé válik, egyszerűen a termelékenység növelésével. Az olyan módszerek például, melyekkel egyszerre vagy rotációban több növény is elvethető ugyanazon a területen komoly előrelépéseket mutatnak Indiában és Kínában. Emellett mezőgazdasági kutatók arra is rájöttek, hogyan lehet a potenciálisan veszélyes műtárgya túlzott használatát visszafogni, valamint miként lehetséges a termelékenység növelése száraz területeken.
A valódi problémát inkább az jelenti – teszi hozzá a szekértő –, hogy ezeket a technológiákat miképpen lehet majd hatékonyan eljuttatni oda, ahol nagy szükség van rájuk – például a kistermelőkhöz. Stamoulis azonban optimista. Úgy látja, a világ egy szebb jövő felé néz, mivel megvannak az eszközei, hogy érdemben válaszoljon a fennálló kihívásokra.
