Charles Lieber, a korábban elítélt volt Harvard-kutató újra a világ egyik legérzékenyebb technológiai területén dolgozik. Kínában épít agy-számítógép interfészekkel foglalkozó laboratóriumot. A fejlesztés orvosi áttöréseket hozhat, de közben komoly kérdéseket vet fel arról, hová kerül a csúcstechnológiai tudás, és mire használhatják fel a jövőben.
Charles Lieber új laborja Kínában egyszerre ígérhet áttörést és vitákat
Egy korábban elítélt volt Harvard-kutató, Charles Lieber új agy-számítógép interfészekkel foglalkozó laboratóriumot vezet Kínában. A 67 éves tudós a sencseni i-BRAIN, vagyis az Institute for Brain Research, Advanced Interfaces and Neurotechnologies alapító igazgatójaként dolgozik. A terület Kína számára kiemelt technológiai prioritást kapott. A kínai hadsereg tudósai az agyi interfészeket vizsgálják, szuperkatonák létrehozásának fejlesztésében. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma szerint Lieber területe is erre irányulhat. A szuperképességű katonák mentális mozgékonysága és gyors helyzetfelismerése áll a fókuszban. Az ilyen jellegű fejlesztések egyszerre ígérnek orvosi áttörést és vetnek fel biztonsági, katonai és etikai kérdéseket – számolt be az a Reuters.
Ki az a Charles Lieber?
Charles Lieber a nanotechnológia és az agy-számítógép interfészek egyik ismert kutatója. A Reuters szerint 2011-ben a Thomson Reuters rangsorában az előző évtized vezető kémikusaként szerepelt. Tudományos munkája azért kapott nagy figyelmet, mert az agyba vagy idegszövetbe illeszthető, rendkívül kisméretű elektronikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódik.
Liebert 2021 decemberében egy amerikai esküdtszék bűnösnek találta abban, hogy valótlan állításokat tett amerikai hatóságoknak a kínai kapcsolatairól, valamint adózási ügyekben is elmarasztalták. Az amerikai igazságügyi minisztérium közlése szerint két rendbeli hamis nyilatkozat, hamis adóbevallás és külföldi bankszámla-bejelentés elmulasztása miatt ítélték el.
Miért került bíróság elé Lieber korábban?
Az ügy középpontjában Lieber kínai kapcsolatai és a Thousand Talents Programban való részvétele állt. Ez egy kínai állami hátterű tehetségtoborzó program, amely külföldön dolgozó kutatókat igyekezett Kínába vonzani. A Reuters beszámolója szerint Liebert 2023-ban két napos letöltendő börtönbüntetésre és hat hónap házi őrizetre ítélték. Ezen felül a büntetése még 50 ezer dollár pénzbírság és 33 600 dollár megfizetésére kötelezték az adóhatóság (Internal Revenue Service) felé kártérítésként. Az eljárás során Lieber védőügyvédje arra hivatkozott, hogy a kutató gyógyíthatatlan limfómában szenvedett és az eljárás idején tünetmentes állapotban volt.
Új kutatólabor vezetője lett Sencsenben
A Reuters szerint Lieber 2025 áprilisában érkezett Kínába, majd a Shenzhen Medical Academy of Research and Translation, röviden SMART keretein belül működő i-BRAIN labor alapító igazgatója lett. Az intézet állami finanszírozású környezetben működik, és fejlett agy-számítógép interfész kutatásokkal foglalkozik.
Az i-BRAIN weboldala alapján Lieber kinevezését 2025 májusában jelentették be. A Reuters szerint ugyanazon a napon az is megjelent, hogy ő lett az intézet alapító igazgatója. A hír azonban akkor nem kapott szélesebb nemzetközi figyelmet.
Fejlett eszközök és főemlőskutatás
A Reuters cikke szerint Lieber új laborja olyan kutatási infrastruktúrához fér hozzá, amely a Harvardon nem állt rendelkezésére ilyen formában. Az i-BRAIN februárban telepített egy ASML által gyártott mély-ultraibolya litográfiai rendszert, amely mikroelektronikai áramkörök előállítására alkalmas. Egy iparági szakértő szerint a gép körülbelül 2 millió dollárba kerülhet, bár nem a legújabb, exportkorlátozás alá eső generációról van szó.
A labor emellett hozzáférhet a Brain Science Infrastructure Shenzhen nevű kutatási létesítményhez is, amely a Reuters szerint közel 2 ezer főemlős elhelyezésére alkalmas kapacitással rendelkezik. Az invazív agy-számítógép interfészek fejlesztésében sok kutató szerint a főemlős-kísérletek fontos lépcsőt jelenthetnek az emberi vizsgálatok előtt.
Miért fontos az agy-számítógép interfész?
Az agy-számítógép interfész, vagyis BCI olyan technológia, amely közvetlen kapcsolatot teremthet az idegrendszer és egy külső elektronikus rendszer között. Orvosi területen ez segíthet például bénult betegek mozgásának részleges visszaállításában, kommunikációs képességek javításában vagy idegrendszeri betegségek kezelésében. Parkinson-kór vagy gerincvelő sérülés, de stroke kezelésének diagnosztizálásában, kezelésében és rehabilitációjában tud potenciálisan áttörést hozni.
Kína stratégiai területként kezeli
Kína 2026 márciusában új ötéves tervében nemzeti növekedési prioritássá tette az agy-számítógép interfész technológiát. Egy kínai állami fejlesztési vezető korábban arról beszélt, hogy a BCI és a kapcsolódó technológiák felemelkedése a következő tíz évben egy új, jelentős kínai high-tech szektort hozhat létre.
A sencseni SMART 2026-os költségvetése a Reuters szerint mintegy 153 millió dollárnak megfelelő összegre emelkedett, teljes egészében a sencseni kormányzat finanszírozásából. A szomszédos Shenzhen Bay Laboratory korábban ötéves időszakra körülbelül 2 milliárd dolláros kormányzati költségvetést kapott.
Amerikai biztonsági aggályok
A Reutersnek nyilatkozó amerikai elemzők szerint Lieber esete azt mutatja, hogy az Egyesült Államok technológiai védelmi eszközei nem feltétlenül tudják megakadályozni a stratégiai jelentőségű tudás külföldre áramlását. A félelem különösen azért erős, mert Kína katonai-polgári fúziós stratégiája alapján a civil kutatási eredmények katonai célokra is használhatják.
Helyes-e, amit Lieber csinál?
A tények alapján Lieber már letöltötte a rá kiszabott büntetés lényegi részét, és jogilag újra dolgozhat kutatóként. A tudományos munka önmagában nem erkölcstelen, különösen akkor, ha olyan technológiáról van szó, amely súlyos idegrendszeri betegséggel élő betegeknek segíthet.
A morális kérdés inkább ott kezdődik, hogy egy korábban hatóságoknak való hazugság miatt elítélt kutató olyan stratégiai technológián dolgozik, amelynek katonai alkalmazása is lehet. A tudomány szabadsága mellett az átláthatóság, az etikai kontroll és a nemzetbiztonsági kockázatok is legalább ennyire fontosak. Lieber döntése jogilag lehet védhető, erkölcsileg viszont komoly kérdéseket hagy maga után.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
