A hegyközségi vezető a magyar szőlő- és borágazat helyzetéről szólva azt mondta, a legtöbb borvidéken a terméseredmények jobbak lesznek, mint a tavalyi, ugyanakkor két borvidéken – a tokajin és a kunságin – csökkenésre lehet számítani. Utóbbinál azért, mert jégverés pusztította el a termés egy részét. Arról is beszélt, egyre többen tudatosan választják a magyar bort, és a hazai fogyasztásban 10 százalék alatt van az importbor. Az éves borfogyasztás fejenként 23 liter, ez lényegesen kevesebb, mint évtizedekkel korábban, amikor 35 liter volt.
Elmondta, hogy a hegyközségeknek 43 ezer tagja van, de az ágazatban ennél többen dolgoznak. Az ágazatnak mintegy 100 milliárd forintos az éves kibocsátása a palackos borokkal együtt. Arra a felvetésre, hogy az alföldi szőlősgazdák kilátástalannak érzik a helyzetüket a gyenge minőségű, alacsony alkoholtartalmú olcsó importborok miatt, azt mondta, számos javaslatot tettek, ezek között azt, hogy csak elkülönítetten lehessen az importborokat tárolni. Egy javaslatuk tartalmazza azt a lehetőséget is, hogy a beérkező szállítmányokról két nappal korábban információt kapjon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, és hogy gyanú esetén megtilthassa a szállítójárműből a bor lefejtését.
