Tasó László a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK)
által immár hatodik alkalommal megrendezett Nemzeti Közlekedési
Napok keretében a városi közlekedésről tartott fórumon elmondta: a
42 milliárdos forrásból Egerben, Kaposváron és Zalaegerszegen
kezdődik meg az intermodális központok megépítése, míg a debreceni
főpályaudvar kialakítására külön biztosít nettó 18 milliárdot a
kormány.
Az államtitkár kiemelt jelentőségűnek nevezte az elővárosi
vasúti közlekedés fejlesztését, aminek keretében a MÁV 50, a GYSEV
10 új motorvonatot állít üzembe.
Rövidesen megkezdődik a Hódmezővásárhely-Szeged közötti
villamosvasút tervezése, a megvalósuló beruházással a településeken
villamosként, a két város között pedig vonatként használják majd a
pályát a szerelvények – fűzte hozzá.
A debreceni repülőtér kapcsán Tasó László megjegyezte, hogy ott
működik a régió egyetlen trimodális – vasúti, közúti és légi
közlekedési kapcsolattal rendelkező – központja.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere hozzátette: a
repülőtér a régió gazdasági motorja, fejlesztése igazi debreceni
sikertörténet.
Szavai szerint 2010-ben az Orbán-kormány volt az első kormány,
amelyik nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek
tekintette a debreceni repülőtér fejlesztését.
A légikikötő azóta a kormány és az Európai Unió támogatásával
egyre nagyobb szerepet tölt be a régió gazdaságában, s fejlesztése
hozzájárult „az ország egyközpontúságának oldásához” – tette hozzá
a polgármester.
Papp László elmondta azt is, hogy a London-lutoni, illetve az
eindhoveni járat után – amelyeknek a heti járatszámát 7-ről 10-re,
illetve 2-ről 3-ra növelik – a napokban elindult a milánói
menetrendszerű járat, decembertől pedig a Wizz Air bázisrepülőtere
lesz a debreceni, s újabb rendszeres járatokat indítanak
Brüsszelbe, Párizsba és Malmőbe.
A repülőtér utaslétszáma 2008-ban még 25 ezer volt évente, az
idén eléri a 190 ezret, jövőre a 300 ezret, de két éven belül akár
a 400 ezret is, ami további kihívást jelent a helyi közösségi
közlekedésnek – ecsetelte Papp László.
A debreceni repülőtér jelenlegi kapacitása évi 600 ezer utas,
egyszerre négy utasszállító és négy teherszállító gépet tudnak
kiszolgálni – mondta a fórumon a repülőteret 2011 óta működtető
Xanga cégcsoport igazgatója.
Csukás Endre hozzátette: a járatok számát a diszkont
légitársaság mellett üzleti desztinációval is bővíteni akarják, s
remélhetőleg már jövőre Németországon keresztül egy átszállással a
világ minden pontjára el lehet majd jutni Debrecenből.
A repülőtéri trimodális központban üzemelő konténer terminálról
vasúton elérik Európa nagy tengeri kikötőit. A légikikötőben már
megépült 25 ezer négyzetméter csarnok, s az elkövetkező egy-két
évben ezt a kapacitást megduplázzák – jegyezte meg az igazgató.
Herdon István, a Xanga cégcsoport vezérigazgatója – az amerikai
szilíciumvölgyben szerzett tapasztalataira is utalva – arról
beszélt, hogy technológiában a lineáris fejlődést felváltja az
exponenciális fejlesztés, ami a világban olyan technikai
forradalmat jelent, amit szinte lehetetlen követni. Magyarországon
paradigma-váltásra van szükség, javítani kell a technológia
hatékonyságát – jelezte.
A közlekedési fórumon Herdon István példaként említette azt a
víziót, hogy 2018-2020-ra az összes tömegközlekedési eszköz
elektromos meghajtású lesz, 2021-re pedig valamennyi
tömegközlekedési eszköz sofőr nélkül fog közlekedni.
A technikai feltétel erre már adott, Debrecenben
kifejlesztették azt az elektromos hajtásláncot, amelyet jó
eredménnyel alkalmaznak autóbuszokban – mondta a Xanga
vezérigazgatója a Nemzeti Közlekedési Napok keretében tartott
fórumon.
