Pezseg az állampapírpiac, amióta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy a kéthetes kötvényét olyan betétté alakítja, amit csak a partnerintézmények tarthatnak. A 2007 előtti megoldáshoz való visszatérés ugyanis azt jelenti, hogy a külföldi nem vehetik igénybe a jegybanki depót, ezért 600 milliárd forintnyi likviditás keresi a helyét. Vajon a kisbefektetők profitálhatnak a piaci nyüzsgésből, vagy csupán elszenvedői az általános hozamcsökkenésnek?
Nagy úr a benchmark!
Főként a külföldiek kereslete mozgatja most az állampapírpiacot – mondta Pechl Ferenc, az Equilor állampapír-piaci szakértője. A megnövekedett likviditás nyomán leestek a hozamok. Ami annál is érdekesebb, mert a kéthetes kötvény betétté alakítása valóban fordulatot hozott, amennyiben ezúttal nem csak a rövid oldal mozdult. Korábban is tapasztalhattunk hozamesést, de ez általában nem érintette a hosszú oldalt. Ezúttal azonban a 15 éves államkötvények hozama is csökkent 60 bázisponttal, s immár 5,40 százalékpont körül mozog. Más szóval a hozamgörbe teljes hosszában érezhető a változás.
Nem egyformán reagálnak a változásokra a különböző piaci szereplők – folytatta. Az intézményiek a mostani hozamszinteken is vásárolnak. Tegyük hozzá, nem is nagyon tehetnek mást. Egyfelől, a kéthetes betétből kiszoruló likviditás keresi a helyét. Másrészt, nagy úr a benchmark, mert ha szigorú a portfólió előírása, akkor a portfólió kezelő nem tehet mást, minthogy magyar állampapírt vásárol.
A defláció csak egy fikció?
A kisbefektetők számára nem igazán vonzó lehetőség, hogy 4 százalék alatti hozammal vásároljanak, mondjuk 5 éves magyar államkötvényt. Mert most ugyan alacsony az infláció, de nem lehetnek benne bizonyosak, hogy 3-4 éven át kitart a defláció. Arról nem is szólva, hogy a boltban vásárolva már azt érezhetik, hogy a defláció csak egy makrogazdasági fikció.
Békekölcsönné válhat a Prémium és a Bónusz
Jó ötletnek tűnik a Prémium Államkötvény, ami infláció plusz 3 százalékos kamatprémium hozamot ígér, s már a mostani 7 százalékkal is veri a klasszikus állampapírokat. Igaz, az infláció csökkenése itt is érezteti majd a hatását, de legalább „kockázatmentes” a befektetés. Szintén nem tűnik rossz választásnak a Bónusz Államkötvény, amely a diszkontkincstárjegyek átlaghozamát fejeli meg 1,75-2,5 százalékkal a 4-6 éves futamidő függvényében.
Első ránézésre talán tényleg „kockázatmentesek” ezek a lakossági papírok, de nem lehet eltekinteni a likviditás hiányától. Alacsony infláció és elszálló hozamok mellett könnyen beragadhatunk ezekbe a „vonzó” papírokba, melyekből csak vaskos marginnal lehet idő előtt kiszállni.
A mostani hozamkörnyezeten elsősorban az állam profitálhat, amennyiben olcsón finanszírozhatja az adósságát. Nagy a veszélye tehát annak, hogy a lakossági piacot célzó, hangzatos nevű államkötvények afféle „békekölcsönné” válnak.
Mire játszhatunk?
Nos, két spekuláció is adódik. Az egyik a felminősítési várakozás. Amennyiben Magyarország visszakerül a befektetésre ajánlott kategóriába, akkor tovább esnek az állampapír-piaci hozamok, s ebből a lehetséges perspektívából talán már nem is olyan alacsonyak a mostani, 4 százalék közeli, 5 éves hozamok. Magyarán, aki ebben bízik, annak érdemes beleülnie egy klasszikus papírba.
A másik spekuláció a régió obligát politikai törékenységére építve abból indul ki, hogy bármikor adódhat olyan válságszituáció, amikor elszállnak a hozamok. Aki erre számít, annak érdemes „szárazon tartania a puskaport”, más szóval, legfeljebb rövid papírokba fektetni, hogy bármikor felszabadíthassa a tőkéjét. És majd a magas hozamkörnyezetben vásároljon.
