Vége a deflációs mélypontnak
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza közölte, hogy a ház az eddigi előrejelzéseiben szereplő 1,65 százalék helyett most már 1,50 százalékos alapkamaton várja az MNB enyhítési ciklusának végét.
Jackson hangsúlyozta, jóllehet a magyarországi defláció a jelek szerint túljutott mélypontján – tekintettel arra, hogy a múlt hónapban mínusz 0,6 százalék volt a tizenkét havi ütem a februárban mért mínusz 1 százalék után -, de a Capital Economics várakozása szerint a teljes kosárra számolt éves infláció az idei év jelentős részében a negatív tartományban marad, és jövőre sem éri el az MNB 3 százalékos központi célszintjét.
Jackson közölte ugyanakkor azt is, hogy bár a monetáris tanács közleménye tükrözi a defláció esetleges meggyökeresedésével kapcsolatos aggályokat, a Capital Economics a maga részéről „nem aggódik túlzottan” a defláció miatt. Az eddigi defláció ugyanis elősegítette a reálbérek és a fogyasztási kiadások növekedését, emellett az elmúlt negyedévek erőteljes gazdasági növekedése fokozatosan felszámolta a magyar gazdaságban felhalmozódott – szintén erősen dezinflációs hatású – kapacitástöbbletet.
Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzője úgy látja, hogy a monetáris tanácsnak van még mozgástere a további kamatcsökkentésekre, de ez a mozgástér most már szűk. Jackson szerint azonban a még hátralévő enyhítés mértékénél fontosabb, hogy a magyarországi inflációs kilátások lehetővé teszik a nagyon laza monetáris kondíciók fenntartását az idén és jövőre is.
Szokatlan ütem
Magdalena Polan, a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi kamatdöntést és a monetáris tanácsi közleményt kommentálva közölte, hogy a ház alapesetben 1,60 százalékos alapkamatig terjedő további kamatcsökkentéseket vár az MNB részéről.
A GS vezető londoni szakértője szerint ugyanakkor a jelenleg alkalmazott csökkentések lépésenkénti „szokatlan” üteme, valamint a forint ereje arra enged következtetni, hogy a monetáris tanács ennél „egy árnyalatnyival lejjebb is mehet”, 1,50 százalékos alapkamat környékén befejezve az enyhítési ciklust, elsősorban akkor, ha a forint jelentősen a 300 forint/eurós árfolyam alá erősödik.
Hol lesz a vége?
A londoni elemzői közösségben van ennél jóval agresszívabb MNB-kamatcsökkentési előrejelzés is. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai jelenleg érvényes előrejelzésükben mínusz 0,2 százalékos idei egész éves átlagos inflációt valószínűsítenek Magyarországon.
A cég elemzőinek modellszámításai azt mutatják, hogy a magyarországi infláció akkor is „kényelmesen” az MNB 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos célsávján belül maradna, ha a hordónkénti olajár 100 dollárra emelkedne 2016-ban. A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői mindezek alapján azzal számolnak, hogy az MNB az idei év végére 1,35 százalékig csökkenti alapkamatát.
