A legkonzervatívabb és a legliberálisabb képviselők levélben együttesen kérték az elnököt, hogy kongresszusi jóváhagyás hiányában ne kezdje meg a légicsapásokat. Különböző nézőpontból és okból, de a bal és jobb oldal egyes kérdésekben együttműködik. (Barack Obama amerikai elnök szombaton bejelentette, hogy a kongresszus felhatalmazását fogja kérni az általa elhatározott, Szíria elleni katonai fellépéshez.)
Bár Obama jogköre szerint – vészhelyzetben – önállóan dönthet a Szíria elleni bevetésről, amihez számos képviselő biztosítja támogatásáról. Szerintük válaszolni kell a szíriai rezsim vegyi fegyvereinek (feltételezett, de a CIA vizsgálata szerint bebizonyosodott) használatára. Meg kell mutatni Szíriának, Iránnak és más (ellenséges) országoknak, hogy az USA erőszakkal is megakadályozza a nem konvencionális fegyverek használatát.
Az elnök egyrészt szükségesnek érzi az Aszad rezsim kemény figyelmeztetését, érzékeny veszteségeket okoz, azonban ezzel. Az USA még jobban bekerül a szíriai polgárháború poklába, pedig alapvetően távol akarja magát tartani attól.
Bizonyos konzervatívok és demokraták együtt állítják, hogy Obama ezzel megszegi alapvető téziseit és politikai filozófiáját. A szabadelvű republikánusok óvnak a külföldi bonyodalmaktól, akikhez liberális demokraták is csatlakoztak.
Mindkét pártban vannak olyanok, akik szerint Obama az akciót ki akarja venni a Kongresszus ellenőrzése alól. Ezen áttételes értelmezésre alapozva szerintük mégis szükséges a Kongresszus külön felhatalmazása. Érveiket az Alkotmánynak a hatalmi ágak szétválasztásáról szóló szakaszaiból vezetik le a 112 republikánus és 21 demokrata képviselő által aláírt levélben. Ezt a kiterjesztő értelmezést a Fehér Ház visszautasítja.
Azt a levelet, amely Obama önálló döntési jogosultságát vészhelyzetre vonatkozóan elismeri, de hivatkoznak a Kongresszus alkotmányos jogára és kötelezettségére a katonai erő felügyeletére 54 demokrata képviselő írta alá. Sürgették az ENSZ Biztonsági Tanácsában a komoly egyeztető munkát „valamilyen nemzetközi egyetértés eléréséig” – amiben nem hisznek a republikánusok.
Nehéz értelmezni, hogy 8 demokrata képviselő mindkét levelet aláírta.
Mindkét párt számos képviselője szerteágazó aggodalmakat fogalmaz meg. Hiányolják az egyértelmű bizonyítékot, hogy valóban Asszad elnök volt az augusztus 21-i vegyi támadás vétkese, és hiányolják, hogy Obamának nincs kidolgozott egyértelmű stratégiája a katonai támadás utáni helyzetre. Mindkét párt képviselői tartanak a konfliktusnak az egész régióra történő kiszélesedésétől feltételezve, hogy Szíria és szövetségesei Izraelen állnának bosszút.
Többen hivatkoznak az angol parlamentre, és elleneznek bármilyen katonai akciót, mondván, nincs amerikai nemzeti érdek Szíriával kapcsolatban, az ellenségeskedés nem fenyeget ilyen érdekeket.
A republikánus házelnök nem vitatja Obama jogköreit, de részletes tájékoztatást követel a Kongresszus részére.
Megfigyelők jelenleg nem tudják jelezni, hogy egy estleges kongresszusi döntés biztosan többséget adna–e a katonai akciókhoz.
