A lecke a lakosságnak hivatalosan is fel van adva. Elkészült ugyanis a szavazócédula, amellyel a görögök vasárnap népszavazáson voksolhatnak arról: elfogadják-e az unió által követelt megszorításokat, s ezzel megnyílhatnak a pénzcsatornák számukra, vagy elutasítják azt. Ez utóbbi esetben uniós sorsuk válik meglehetősen bizonytalanná, s most azt sem igazán lehet megbecsülni, milyen gazdasági és politikai következményei lehetnek az elutasításnak.
Elkészült a szavazócédula a vasárnapi voksolához
A szavazócédulán az első helyen a nem a másodikon az igen áll. Ez nagyjából tükrözi a kormányon lévő politikai erők vélekedését is. Megbecsülni a lakosság akaratát egyelőre meglehetősen nehéz. Az, hogy a görög főváros, Athén utcáin hétfőn este legalább húszezren tüntettek az elutasítás mellet, a politikai megfigyelők szerint inkább a kormány akciója volt, mintsem a lakosság spontán akaratának kifejeződése.
Időközben napvilágra került egy közlemény, amely tartalmazza az Európai Bizottság javaslatait, amelyekre a görög kormánypolitikusok valójában nemet mondtak. Ezek nem kis feladat elé állítanák az athéni kormányt, hiszen a többi között a költségvetésben évről évre olyan többleteket kellene elérniük, amelyek az adósságfizetés nélkül lennének értendőek.
Adóbevétel növekedést kellene teljesíteniük, a forgalmi, a társasági, a luxus és egyéb adókat kellene emelniük. Csökkenteniük kéne például a védelmi kiadásaikat, 2022-re hatvanhét évre kellene emelniük a nyugdíjkorhatárt. Az EB kemény és következetes lépéseket várna el a görög vezetéstől, amely vállalásához persze a jelenlegi populista politika feladása is szükséges lenne.
Nem csak a görög kritizálják a megszorításokat
A helyzet számos egyéb kérdést is megfogalmaz. Nevezetesen azt, hogy az európai közösségen belül a gazdasági problémákra, a pénzügyi nehézségek kezelésre változatlanul egyetlen recept áll rendelkezésre, ez pedig a megszorítások politikája. Márpedig ezt a módszert immár nem csupán Görögország, hanem sok más állam is kritizálja. A görögök mellett szimpátiájukat fejezték ki olasz és spanyol politikusok.
Tény ugyanakkor, hogy Görögország problémája sok pénzbe került az elmúlt esztendőkben, az uniós államok több százmilliárd eurót fordítottak a görög válság kezelésének támogatására. És ezért is aktuális a kérdés, mi értelme volt az egésznek, ha a mediterrán állam most rosszabb helyzetben van, mint akár öt esztendővel ezelőtt?
Ma egyébként újabb fontos dátumhoz érkezett Görögország. Ma van adóssága törlesztésének egy újabb határideje. Úgy tűnik -a friss nyilatkozataik alapján – erra aligha nyílik lehetőségük. Időközben ismét leminősítették az országot.
A népszavazás sem biztat sok jóval
Akár a nemek, akár az igenek győznek, jól nem lehet kijönni igazán a dologból. Ha győznek az igenek, ha nem, a politikai válság fennmarad. Jöhet új kormány, talán még új választások is, a gazdasági, a pénzügyi problémák azonban változatlanul megmaradnak.
Görögország ma bizonytalan területnek számít Európában. Jóllehet most is áramlanak a turisták az üdülőhelyekre, népszerűek a szállodák, a nyaralási lehetőségek, ráadásul a látogatókat nem érik egyelőre hátrányok, legfeljebb megfontolást, több készpénz magukkal vitelét tanácsolják nekik országaik diplomatái. Hogy meddig lesz ez így? Ez utóbbiban is van némi bizonytalanság.
