Adjon az Isten bort, búzát, barackot,
Szőrös farkú malacot,
Üvegünkbe feneket, hogy mulassunk eleget.
Szekerünkbe kereket, hogy mehessünk eleget,
Boldog új esztendőt kívánunk a házbeli családnak!
Szent Szilveszter pápáról van a név
Az év utolsó napja I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit a milánói edictum (Kr.u. 313-ban tette Nagy Konstantin a kereszténységet államvallássá) elfogadása után egy évvel választottak meg a keresztény egyház fejévé. Huszonegy év múlva, éppen december 31-én halt meg Rómában. Az újév kezdete Európa nyugati részén még sokáig módosult: volt, amikor december 25-én és volt, amikor vízkereszt napján, január 6-án ünnepelték. 1691-ben XII. Ince pápa véglegesítette, és az ő döntésével rögzült minden év január 1-jére az újesztendő első napja.
Babonák, varázslatok
Talán a Szilveszter és az Újév napjához kapcsolódik a legtöbb népszokás és babona. Ennek oka pedig az, hogy különböző varázslattal igyekeztek a következő évre bőséget, szerencsét, egészséget, nyugalmat előteremteni. Az év fordulójához kötődnek a különböző zajok, lármák, fülsiketítő hanghatások. Ezeket dudával, csengővel, kolomppal, trombitával, karikás ostorral és ma már petárdával idézik elő, a szerepük pedig az, hogy távol tartsák a háztól az ártó, rontó erőket. Feltehetően ezek a zajkeltő eszközök ősi rituáléra vezethetők vissza, hogy a zajjal a gonosz szellemek is távozzanak az óévvel együtt.
Az ólomöntés is a középkorban gyökerező hagyomány, valószínűleg azóta alkalmazzák jóslásra. Az alapja, hogy az ólom már 327 fokon olvad, így gyertyaláng mellett is folyékonnyá válik. Ha a felmelegedett, folyékony ólmot hideg vízbe öntjük, azonnal megszilárdul, mégpedig úgy, hogy közben különleges alakot ölt fel. Az ólom formájából az eladósorban lévő lányok jósoltak. A sárkányforma például sok pénzt helyez kilátásba, míg a harang gyermekáldásra utal, de a jóslat kérője még nem tud a közeli eseményről. A labda formájú ólom esetén sok boldogság vár a lányra, de a hagyma bosszúságra utal. Az angolna eseménydús évet, a fej pedig az álomférfit ígéri. A kulcs szerint anyagi fellendülésre számíthatsz.
Az eladósorban levő lányok közkedvelt szórakozása volt a gombócfőzés. A lehetséges jövendőbelik nevét kis papírdarabkákra írták, majd 12 gombócba egy-egy férfinevet tartalmazó papirkát rejtettek. 13 gombócot főztek meg összesen, amelyekből a legelső, amelyik feljött a víz tetejére, az tartalmazta a jövendőbeli nevét. Ha a gombócban nem volt lapocska, akkor az eladó lány abban az évben nem ment férjhez.
A patkó és a lóhere kultusza
A patkóhoz sok hiedelem kapcsolódik. Az egyes vidékeken az állatok vályújába tették a patkót, máshol az ajtófélfára szegezték, így próbálták a rossz szellemeket és a balszerencsét távol tartani. A patkó mágikus erejébe vetett hit még ősi pogány hagyományokra utal. A lovat sok vidéken, így a pogány magyaroknál is, szent állatnak tartották. A lóáldozattal próbálták az istenek jóindulatát elnyerni. Az igazi áldozatnak az számított, ha az ember a legkedveltebb állatát/értékét áldozta fel. Az ősi pogány magyarok mint pusztai népek a lovat tekintették a sorstársuknak, a legjobb barátjuknak. A gazdagok a lovaikkal temették el a halottaikat, de a szegényebb magyarság sírjából sem hiányzik az elhunyt lovas felszerelése. A ló sorsformáló szerepét később a patkó helyettesítette, amely szerencsét hoz a gazdájának. A hiedelmek szerint az a hatásos patkó, amelyet úgy találnak.
A négylevelű lóhere védelmező szerepet tölt be. A növény keresztre emlékeztető formája a rossz elleni védelmet jelenti, bár a kereszténység előtt is varázserőt tulajdonítottak neki: a bajok elhárítását és a szerencse hozóját látták benne. Valószínűleg a növény ritkasága is jelentéssel bír: különlegessé teszi. A hiedelem szerint a szerencse azzal teljesedik ki, ha véletlenül bukkanunk rá.
Hogy malacunk legyen…
A szilveszteri és az újévi menü az egész évünket meghatározhatja. A babona szerint szilveszterkor malacsültet kell enni, mert a malac betúrja a szerencsét a házba. A baromfi azonban nem ajánlatos, mert az hátrakaparja a jó szerencsét, és a hal fogyasztását is kerülni kell, mert sokak szerint elúszik az ember jó sorsa. A folyók menti vidékeken azt tartják, hogy a hal szerencsét hoz, hisz ahány pikkely borítja annak testét, annyi pénze lesz a hal tulajdonosának.
Egy középkori hagyomány szerint nem szabad mindent elfogyasztani a szilveszteri menüből, valamit hagyjunk az asztalon, hogy az újévben se szenvedjünk hiányt.
Fontos a lencse fogyasztása is. Aki újév napján lencsét eszik, annak nem ürül ki a pénztárcája. Ha lányos háznál ünnepeljük az újévet, akkor célszerű mandulaszemet elrejteni a lencsébe, mert amelyik lány megtalálja azt, az férjhez megy a következő esztendőben. A lencséből lehet főzeléket vagy bsalátát készíteni. A sütemények közül pedig a rétes a legfontosabb, mert azzal megnyújthatjuk a szerencsénket.
A szilveszter és az újév legfontosabb itala a pezsgő. A legenda szerint Madame Pompadour mindent elkövetett az ital népszerűsítése érdekében. Szerinte az egyetlen ital, amelyik nem rombolja a női bájakat…sőt… A népszerűsítés érdekében még azt is megtette, hogy saját testi bájairól, a kebleiről mintáztatta udvari mestereivel az első pezsgőspoharat. Egyre több helyen ma már a poharakat piramis alakban rakják egymás tetejére, és a legfelső pohárba kezdik tölteni a nemes italt, míg a többi alsóbb szinteken lévő poharak is megtelnek. Ez a szokás Napóleon egyiptomi győzelmére vezethető vissza, hisz a hadvezért ezzel köszöntötték az egyiptomi hadjáratról hazaérkezése után.
Időjárásjóslás
A hónapok elnevezése is arra utal, hogy a paraszti életforma döntő volt Magyarországon a korábbi évszázadokban, hisz az emberek többségének a megélhetést a föld biztosította. Az időjárás függvényében jött a bőség, illetve az éhezés. Így a májust az ígéret havának, a júliust pedig az áldás havának nevezték egyes területeken. Ezért különösen fontos volt, hogy milyen időt jósolnak az újévben. Ha az újév első napján süt a nap, akkor a hiedelem szerint egész évben szép időre lehet számítani. Ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél. Ha újév éjjelén piros a hajnali ég, akkor szeles, tehát száraz lesz az esztendő. A termés szempontjából nagyon fontos a csapadék, azonban nem mindegy a földből élőknek, hogy mikor jön az égi áldás. A babona szerint tizenkét fokhagymagerezdbe sót kell tenni, és amelyik gerezd nedves lesz reggelre, akkor az annak megfelelő hónap csapadékos lesz, esős vagy havas idő várható.
