Szijjártó: a magyar modell a migrációs és a gazdasági kihívásokatis hatékonyan kezeli

Magyarország megdöntötte azt a közgazdasági dogmát, miszerint
egyszerre nem lehet növekedést elérni és fegyelmezett költségvetési
politikát is folytatni; a magyar modell pedig bebizonyította azt
is, hogy a bevándorlási válságnak csak akkor van valódi megoldása,
ha betartunk minden közös európai szabályt és visszaszerezzük a
határok feletti ellenőrzés képességét – fejtette ki. A
Jean-Claude Juncker féle javaslatcsomagról úgy nyilatkozott:
mindaddig amíg nincsen közös európai akarat és hatékony cselekvés a
külső határok ellenőrzésének visszaszerzésére, addig semmi értelme
pontokba szedett javaslatoknak. Görögországon keresztül
számolatlanul és ellenőrizetlenül áramlanak a bevándorlók, csak a
minicsúcsig 10 ezren jöttek be naponta Európába – jegyezte meg a
miniszter. Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja életszerűnek
a bevándorlók kitoloncolását Európából, azt mondta: embert próbáló
feladat lesz, „ne kergessünk naív illúziókat”, Európa nincsen abban
a tárgyalási helyzetben, hogy a viszontfogadási megállapodásokat ki
tudja kényszeríteni. A Magyarország előtt álló gazdasági
kihívásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy rendkívül fontos a
partnerség az amerikai vállalatokkal. Az országban jelenleg működő
1750 amerikai vállalat több mint 90 ezer magyar embernek ad munkát,
összesen pedig több mint 9 milliárd dollár befektetés érkezett
Magyarországra. A magyar-amerikai gazdasági együttműködés
sikertörténetté vált, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a két
ország közötti politikai kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá váltak a
közelmúltban – mondta. Megjegyezte: az idén először megrendezett
„Business meets Government” találkozó eredményeként a kormány
olyan, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az AmCham által
közösen kidolgozott javaslatokat vár, amelyekkel növelhető
Magyarország versenyképessége a befektetésekért vívott küzdelemben.
Szijjártó Péter 8 pontban részletezte a magyar versenyképesség
növelése érdekében indított intézkedéseket, amelynek része a
szakképzett munkaerőképzésre, a beszállítói bázis szélesítésére,
valamint az ipari vállalatok rezsicsökkentésére tett lépések.
Utóbbival kapcsolatban elmondta: a lakossági nemzeti
közműszolgáltatóhoz hasonló koncepció szerint jött létre egy állami
energiaszolgáltató cég, konkrét részletekről azonban még nem
nyilatkozott a miniszter. A Transzatlanti Kereskedelmi és
Befektetési Partnerségről (TTIP) úgy vélte: köttethet Magyarország
számára is előnyös szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió
és az Egyesült Államok között, azonban ez attól függ, milyen
ügyesen tárgyal az Európai Bizottság. Hozzátette ugyanakkor, hogy
az erről szóló tárgyalások egyelőre sehol nem tartanak, még az
olyan kijelentések ellenére sem, mint a „hány fejezet cseréjére sor
került”, illetve az „ismerjük egymás álláspontját. Európa lemaradt
a regionális gazdasági és kereskedelmi integráció globális
versenyben, ami káros az unió szempontjából – hangsúlyozta. Az
AmCham által kedden rendezett konferencia a szervezők szerint
lehetőség a vállalati és az államigazgatási szféra közötti
párbeszéd és kooperáció kialakítására, a szakmai panelbeszélgetések
eredményeként meghatározhatóak azok a kitörési pontok, amelyekkel
Magyarország 10 éven belül 10 helyet javíthat a világ
versenyképességi ranglistáján elfoglalt helyezésén. A rendezvény
társzervezői az AmCham, a HIPA és a Nemzeti Hírközlési és
Informatikai Tanács (NHIT).