Visszatérnek a korábbi gyakorlathoz
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter csütörtökön Koblenzben a belügyminiszteri konferencia (IMK) – a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi kormány tanácskozó testülete – kétnapos tanácskozásának első napját értékelő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az IMK „tudomásul vette”, számos tagja pedig „nagymértékben támogatta” tervét, miszerint utasítja a minisztériuma felügyelete alá tartozó menekültügyi hatóságot, hogy térjen vissza az eredeti gyakorlathoz.
A jobbközép CDU politikusa fontosnak nevezte, hogy valamennyi menedékkérő esetében folytassák le a benyújtott dokumentumok vizsgálata mellett a kérelmező meghallgatására is kiterjedő, teljes körű eljárást. Arról nem beszélt, hogy a BAMF pontosan mikor hagy fel a tavaly novemberben az IMK egyetértésével bevezetett egyszerűsített, személyes meghallgatás nélküli eljárással.
A legtöbben nem Szíriából érkeznek
A miniszter már november elején utasította a BAMF-ot, hogy térjen vissza az eredeti gyakorlathoz. Azzal érvelt, hogy a szíriai menedékkérők a korábbi időszakkal ellentétben már jellemzően nem közvetlenül a polgárháború sújtotta hazájukból érkeznek Németországba, hanem a Szíria térségében működő biztonságos menekülttáborokból, ezért nem indokolt a rendszerint a polgárháborús menekülteknek járó státusz szinte automatikus megadását eredményező gyakorlat fenntartása.
Egyben kifejezte azt a várakozását, hogy az alaposabb eljárás révén sokan csak oltalmazotti státust kapnak majd, amely egy évre szól és nem jár hozzá családegyesítési jog. Thomas de Maiziere lépése akkor feszültséget keltett a kormánykoalícióban. A miniszter végül a kancellári hivatal nyomására felfüggesztette az utasítást és az ügyet az IMK elé terjesztette.
Támogatják a minisztert
A szövetségi belügyminisztérium egy szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Thomas de Maiziere rövidesen ismét kiadja az utasítást, és nem számít arra, hogy a kormányban vagy a kormánypártok – a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – körében kifogásokat emelnének ez ellen.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az IMK koblenzi sajtótájékoztatóján a testület soros elnöke, Roger Lewentz Rajna-vidék-Pfalz tartományi belügyminiszter üdvözölte Thomas de Maiziere tervét. Az SPD-s politikus hangsúlyozta, hogy biztonsági okok miatt sürgősen vissza kell térni a teljes körű eljáráshoz. Annak részeként alaposan ellenőrzik a kérelmező személyazonosságát és megvizsgálják papírjait. Erre pedig igen nagy szükség van, mert bizonyos jelek arra utalnak, hogy hamis szíriai útlevelek vannak forgalomban – mondta az IMK elnöke. A valamennyi menedékkérőre kiterjedő teljes körű eljárás révén „nagyon pontosan tudhatjuk, hogy ki tartózkodik nálunk” – tette hozzá.
Sokakat szállítanának vissza
Az IMK-ban egyetértés volt a szövetségi kormánynak azzal a törekvésével kapcsolatban is, hogy a szíriaiak mellett szintén jelentős számban érkező afgán menedékkérők közül a menekültstátusra nem jogosult kérelmezőket következetesen vissza kell szállítani hazájuk valamely biztonságos övezetébe.
A menedékkérők számának alakulásával kapcsolatban Thomas de Maiziere elmondta, hogy az újonnan érkezők száma már november elején meghaladta a kormány legutóbb augusztusban frissített prognózisában szereplő 800 ezret.
A novemberi statisztika összeállítása és az adatok tisztítása – a többszörös regisztrációk kiszűrése – még nem ért véget. Az új kimutatást hétfőn ismertetik majd – mondta Thomas de Maiziere.
Rengetegen érkeztek
Az eddig kiszivárgott értesülések szerint november végére nagyjából 953 ezerre emelkedett a regisztrált menedékkérők száma.
Karácsonyra várják az egymilliomodik menedékkérőt
Roger Lewentz ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a jelenlegi tendenciák alapján még karácsony előtt megérkezhet az egymilliomodik idei menedékkérő. Az SPD-s politikus szerint az uniós partnereknek több menedékkérőt kellene fogadniuk. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy bizonyos országok egyáltalán nem hajlandók menedékkérőket fogadni, holott az ilyen országok „nagyon gyorsak, amikor jórészt német forrásból finanszírozott uniós agrártámogatást és más uniós fejlesztési támogatást kell elfogadni Brüsszeltől”.
Az utóbbi napokban csökkent az újonnan érkező menedékkérők száma. Thomas de Maiziere szerint ez kedvező fejlemény, de elsősorban az időjárásnak tulajdonítható, és korai lenne trendfordulóról beszélni. Tovább kell dolgozni azért, hogy folytatódjék a csökkenés akkor is, „amikor nem viharos az idő a Földközi-tengeren” – mondta a német belügyminiszter.
Segítséget kérnek a görögök
Natasha Bertaud a Twitter közösségi oldalon tudatta, hogy Athén az Európai Unió segítségét kérte az országot érintő migrációs válsággal kapcsolatban.
„Azért ma nyújtottuk be a kérelmünket, és nem néhány hónappal ezelőtt, mert akkor még nem voltunk abban a helyzetben, hogy felmérjük a pontos szükségleteinket” – mondta csütörtökön Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter a Euronews európai hírcsatornának.
Továbbá abbéli reményét fejezte ki az interjúban, hogy az Európai Unió hatékonyabban fog fellépni, mint korábban más országok esetében. Az ENSZ adatai szerint idén eddig több mint
Egyre nagyobbak a kihívások
A helyi hatóságok nehezen tudnak megbirkózni a menekültáradat jelentette kihívásokkal. A Human Rights Watch (HRW) nevű emberi jogi szervezet szerint a török partoktól kevesebb mint 6 kilométerre fekvő Leszbosz szigetén „teljesen kaotikus” a regisztrációs eljárás működése. A csoport aggályosnak tartja a Görögországban tartózkodó menekültek és migránsok nehéz életkörülményeit és a megfelelő egészségügyi ellátás hiányát.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus a katasztrófahelyzetek kezelését hivatott támogatni. Segítséget nem csak a részes államok, hanem a világ bármely országa kérhet rajta keresztül. A rendszert szeptemberben Magyarország és Szerbia is igénybe vette a migrációs válság kezeléséhez.
Megalapítása, 2001 óta több mint 180 segítségkérés érkezett már az uniós polgári védelmi mechanizmushoz. Olyan katasztrófahelyzetek kezeléséhez is aktiválták a rendszert, mint a 10 évvel ezelőtti Katrina hurrikán, a 2010-es földrengés Haitin, a fukusimai katasztrófa, a Fülöp-szigetekre két éve lesújtó tájfun, a tavaly Szerbiában és Boszniában pusztító árvíz, az ukrajnai konfliktus, a nyugat-afrikai ebolajárvány vagy az idei nepáli földrengés.
Maradnánk Schengenen belül
Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: néhány európai uniós ország – leginkább az alapítók – le akarja választani magáról a közép-európai országokat, ahonnan a migránsok érkeztek az EU-ba.
„Teljesen elfogadhatatlan magyar szempontból bármilyen szerveződés, amely ki akarná lökni a magyarokat a szabad mozgás lehetőségéből, hiszen mi voltunk az egyetlenek a schengeni tagállamok közül, akik valóban megvédték Schengen, tehát a szabad mozgás övezetének külső határát” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett a visegrádi együttműködés tagállamai – Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia – csütörtökön Prágában megállapodtak, hogy szervezetten lépnek fel a saját mozgási szabadságuk megvédése érdekében, és ezért megalapították a Schengen barátai nevű kört.
