Németország, amelynek az aranytartalékát csak az Egyesült Államoké múlja felül, a múlt hónapban 69 ezer uncia (1 uncia=31,1 gramm) nemesfémet adott el, de még így is maradt 108,8 millió uncia – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint.
Oroszország, amely tradicionálisan jelentős felvásárlója az aranynak a belföldi piacon, 306 ezer unciával 34,7 millió unciára 
növelte aranytartalékát, míg Kazahsztán 87 ezer unciával mintegy 5 millió unciára bővítette.
Májusban a vevők között volt még Mexikó is, amelynek a tartalékszintje a nemesfémből 11 ezer unciával 4 millió unciára emelkedett, de Portugália is vásárolt 3 ezer unciát és ezzel a jegybanki tartalékszint 12,3 millió unciára nőtt.
Az IMF adatai szerint az ukrán központi bank 90 ezer unciával 1,3 millió unciára csökkentette aranytartalékát.
A jegybankok aranytartalékainak az alakulása iránti figyelem azóta nőtt meg, hogy a központi bankok 2010-ben nettó aranyvásárlókká váltak, miután csaknem két évtizeden át nettó eladók voltak.
A jegybankok aranyvásárlásai vagy éppen eladásai jelentősen befolyásolják a nemesfém világpiaci árát. Tavaly áprilisban például arra a hírre, hogy a komoly pénzügyi válságban lévő Ciprus eladja kevesebb mint 15 tonna aranytartalékát, az arany azonnali ára 30 év óta a legnagyobb eséssel reagált.
A jegybankok 2012-ben 544,1 tonna aranyat vásároltak, 48 éve a legtöbbet, tavaly ez hároméves mélypontra, 368,6 tonnára csökkent.
