Saját népe lopta el Parraghéktól az olimpiát
Megismételte, hogy az üzleti közösség végtelenül csalódott, mert ettől a generációtól ellopták azt a lehetőséget, hogy Magyarország olimpiát rendezzen, a következő 50 évben ugyanis erre nem lesz lehetőség. Az olimpia megrendezése kitörési pont lehetett volna 2020 után a magyar gazdaságfejlesztésben – hangsúlyozta.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
„Lehet, hogy elrontottuk vagy elhibáztuk volna, de a lehetőséget elpuskáztuk” – jelentette ki. Minden jól működő gazdaságban kellenek ugyanis olyan kiemelt célok, programok, amelyek segítik a gazdasági növekedést, Paks mellett ilyen lehetett volna az olimpia – fűzte hozzá.
Azért nem csak az olimpia hiányával van baj
Az elnök fájónak nevezte a szakképzett munkaerő hiányát Magyarországon, de mint megjegyezte, a beindult növekedés olyan munkaerőigényt támasztott, amellyel korábban nem is számoltak. Ezzel együtt azonban az okok közé tartozik az ingázás, az elvándorlás is, és az, hogy egyre kevesebb az újonnan munkába lépők száma a fiatal korosztály fogyatkozó létszáma miatt – jelezte.
Kitért arra, hogy a visegrádi államok között Magyarországon a legalacsonyabb a minimálbér, ezzel párhuzamosan európai szinten itt az egyik legmagasabb az adóék, vagyis a munkabéreket terhelő adók és járulékok mértéke. A magyar nettó átlagbér tavaly az osztrák nettó átlagbér negyedét sem érte el, de még akkor is csak a 40 százaléka lenne, ha semmilyen járulék nem rakódna a magyar bérekre.
Megoldás szavai szerint a hosszú távú jövedelem-felzárkózási program lenne, és ezzel együtt a termelékenység, a hatékonyság javítása, mert egy magyar kisvállalkozó termelékenysége csak harmada például egy osztrákénak.
Szükség van a kutatás, a fejlesztés, az innováció növelésére, az együttműködésre más, versengő országokkal, továbbá a munkavállalók „általános közérzetének javítására”, amibe a lakhatás, az energia elviselhető költségei, az oktatás, az egészségügyi ellátás vagy infrastruktúra fejlesztésének igénye is beletartoznak – fogalmazott a kamara elnöke.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A munkaerőhiány a legégetőbb probléma
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára is arról beszélt a regionális gazdasági évnyitón, hogy az egyre javuló mutatók mellett a munkaerőhiány kezelése a legfontosabb teendő.
Ismertette, hogy a munkanélküliségi ráta mostanra 4,3 százalékra mérséklődött, vagyis 200 ezer alá csökkent a regisztrált álláskeresők száma. Az elmúlt hat évben körülbelül 400 ezer inaktív álláskereső lépett a munkaerőpiacra, 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ebből 500 ezret a versenyszféra alkalmazott.
A 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatottsági mértéke hat éve nem érte el a 60 százalékot, míg ma már az európai uniós 71,5 százalék felett, 72,6 százalékon áll. Jelentősek ugyanakkor a területi különbségek, hiszen a Közép-Dunántúlon 2,3 százalékos, az Észak-Alföldön viszont 8 százalékos az álláskeresők aránya, de a régiókon és a megyéken belül is jelentősek az eltérések – közölte az államtitkár.
Elmondta, hogy 2013-ban a magyarországi cégek 8,9 százaléka, ma viszont 33,1 százaléka jelezte, hogy nehézségei vannak a munkaerő-toborzás területén, bár ez még nem veszélyezteti a működőképességüket. Meglátása szerint az inaktívak, a közfoglalkoztatottak és a regisztrált álláskeresők között van még tartalék, ez országos szinten mintegy 300 ezer embert jelent, miközben jelenleg körülbelül 80-90 ezer álláshelyet kellene ténylegesen betölteni.
Pénz, pénz…
Cseresnyés Péter úgy fogalmazott: a munkaerőhiány kezelésében a legfőbb motivációs eszköz a pénz. A kormány és a munkavállalók, illetve a munkáltatók tavalyi megállapodása alapján ezért is emelkedett és emelkedik tovább jelentős mértékben a minimálbér és a garantált bérminimum, de az e feletti bérszinteknek is növekednie kell, amit a szociális hozzájárulás fokozatos csökkentésével is ösztönöz a kormányzat.
Kifejtette, hogy a munkaerő területi mobilitásának növelése, a lakhatást könnyítő intézkedések bevezetése, a közfoglalkoztatás rendszeréből a munkavállalók átvezetése a versenyszférába, illetve a szakképzési rendszer minőségi fejlesztése területén nyújt további segítséget az állam a munkaerőhiány kezelésében.
