Drasztikusan csökkent az alkmafogyasztás
A fogyasztásösztönző akció megszervezésére azért volt szükség, mert 25 év alatt Magyarországon az egy főre eső fogyasztás a felére, évi mintegy 15 kilogrammra csökkent – mondta Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Magyarországon mintegy 7500 termelő évente 500-800 ezer tonna almát termeszt a gyümölcs-termőterület harmadán, mintegy 30 ezer hektáron. A gyümölcsfogyasztás népszerűsítése a döntően magyar piacra termelő gazdák miatt fontos – tette hozzá Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
Feldman Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a magyar lakosság mintegy harmada nem fogyaszt napi rendszerességgel gyümölcsöt.
A magyar almatermelés jövője elsősorban az összefogáson múlik, amelyben termelőknek, kereskedőknek, szakmai szervezeteknek, állami szereplőknek és a fogyasztóknak is megvan a maga szerepe a piac kiszélesítése érdekében – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kiemelt figyelmet kapott az alma
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója ismertette, hogy a szervezet az áruházi kóstoltatások mellett különböző rendezvényeken is népszerűsítette az almafogyasztást. Az AMC a kampányra bruttó 38 millió forintot költött.
Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növény-, talaj és erdővédelmi elnökhelyettese arról beszélt, hogy az ellenőrök az elmúlt időszakban kiemelten ellenőrizték az almaforgalmazást: a vizsgálatok a minőségre, a jelölésre, a nyomon követhetőségre és az élelmiszerbiztonsági követelmények betartására egyaránt kitérnek. Eddig 342 tételt – 275 belföldit és 67 külföldit – vizsgáltak meg. Az ellenőrök 22 tételt kifogásoltak, és – a sajtóanyag szerint – 800 ezer forint bírságot szabtak ki.
Az almát népszerűsítő akcióban A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrármarketing Centrum, a Földművelésügyi Minisztérium, a FruitVeB, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és hét kereskedelmi áruházlánc közös népszerűsítette a magyar almát.
Közepes termés
Az idén összesen 480 ezer tonna almát szüreteltek le a termelők, ebből mintegy 120 ezer tonna volt az étkezési alma – tájékoztatott az újfehértói központtal működő Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) elnöke.
Takács Ferenc elmondta, hogy a termés „gyenge közepesnek minősült”, elmaradt a 2015-ös 520 ezer tonnától, s a 2014-es 900 ezer tonnás legutóbbi évtizedes csúcsnak nem sokkal haladta meg a felét.
A terméktanács elnöke megjegyezte: a nagyobb termőterületek közül Zala megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső részén a tavaszi fagyok, míg a szatmári erdőháti térségben, Csenger környékén a júniusi jégverések tizedeltél meg a termést.
A 120 ezer tonna étkezési alma mellett a feldolgozók mintegy 360 ezer tonna gyümölcsöt vásároltak fel a termelőktől. Az idén két feldolgozó külföldről is hozott be almát, valamivel több mint 15 ezer tonnát.
Lengyelország utolért minket
Takács Ferenc kiemelte, hogy a hazai termésből a hűtőházakba betárolt étkezési alma elegendőnek látszik a téli-tavaszi ellátáshoz. Hozzáfűzte, hogy a hazai üzletek kínálatában ott van a külföldi alma is, főként a Lengyelországból behozott.
Kifejtette, hogy Lengyelországban az elmúlt öt évben 25 ezer hektár korszerű, intenzív termesztésű almafajtákat telepítettek, nagyjából annyit mint a jelenlegi magyar ültetvények nagysága, beleértve a korszerű és a korszerűtlen kerteket is.
A lengyel almásokban az idén már 4,2-4,5 millió tonna alma termett, az európai 12 millió tonnás össztermésnek a harmada.
Az Alma Terméktanács elnöke úgy vélte: Magyarországon „sürgősen célirányos ágazatfejlesztési intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar alma megtarthassa piaci versenyképességét a jövőben”.
