Az eseményt a pénzügyi felügyeleti jogköröket is ellátó jegybank azzal összefüggésbe hívta össze, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a BudaCash Brókerház működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki az intézményhez. A gyanú szerint a brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni.
A döntést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a hozta meg, indoklásként az érdekeltek – elsősorban a befektetők – halaszthatatlan védelme hangzott el. Jelezték továbbá, hogy az intézkedések hatálya alatt – a tényállás és a jogsértések teljes körű feltárása érdekében – az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel. Az intézkedések visszavonásig, de legfeljebb a jegybanki vizsgálat lezárásáig maradnak életben.
Négy bankot is érint a botrány
Hasonló intézkedésekre került sora Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható a Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál is: felügyeleti biztosok vették át az irányítást és korlátozásokat vezettek be: betétkifizetésre egyelőre 1 millió forint alatti összegben történhet. (A bankcsoport tagja még a DRB-n kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB), és a bicskei központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB).)
Százezret meghaladó ügyfélkör
Az alelnök tájékoztatása szerint a Buda-Cash Brókerháznál mintegy 15-20 ezer, a DRB bankcsoportnál pedig mintegy 100-120 ezer ügyfél lehet érintett.
Az alelnök elmondása szerint az ügy nincs közvetlen összefüggésben a svájci frank árfolyamának januári hirtelen emelkedése miatti ügyfélvizsgálatokkal. (A svájci jegybank januárban váratlanul eltörölte a korábbi árfolyamküszöböt, amely következményeként komoly zavarok keletkeztek a devizakereskedelemben. Ez a BudaCash ügyfeleinek mintegy 10 milliárd forint veszteséget okozott.)
A hiányosságokra a felügyelet rendszeres (öt évente kötelező) átfogó vizsgálata során derült fény. Arra az újságírói kérdésre, hogy – ha évtizeden átnyúló problémáról van szó, s az átfogó vizsgálat öt évente kötelező a brókercégeknél – miért nem derült fény korábban a szabálytalanságokra, az alelnök úgy válaszolt, hogy az integrált felügyelet új módszerei segítették a feltárást, jelezte azonban, hogy pontos információkról egyelőre nem tud beszámolni a nyomozás, illetve a folyamatban lévő felügyeleti vizsgálatra tekintettel.
Hasonlóképp nem tudott válaszolni az alelnök azokra a kérdésekre, amelyek az üggyel összefüggő esetleges letartóztatásokra vonatkoztak, jelezve, hogy ez a rendőrség illetékességi jogkörébe tartozik.
Mi lesz az ügyfelekkel?
Windisch László jelezte ugyanakkor, hogy a brókerház ügyfelei a Befektető-védelmi Alaptól (Beva), a bankoké az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) számíthatnak kártérítésre, amennyiben erre sor kerül.
Befektető-védelmi Alap, Országos Betétbiztosítási Alap
A Beva a tőkepiacon működő garanciaalap, amely kifejezetten a befektetésekre, a befektetési szolgáltatási tevékenységre nyújt védelmet. Tagjai a befektetési vállalkozások és befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetek, valamint a portfóliókezelést végző befektetési-alapkezelők.
A Beva az ügyfeleknek a tagoknál letétként kezelt pénzét és értékpapír-állományát biztosítja, míg az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a banki betétekért áll helyt. Az OBA ügyfelenként 100 ezer euróig, mintegy 30 millió forintig kártalanít, míg a Bevánál 20 ezer euró, 6 millió forint a felső határ.
A témához kapcsolódóan a Beva ügyvezető igazgatója már jelezte, hogy a kártalanításra csak az érintett cég felszámolásának megkezdése után kerülhet sor. Farkas Péter hozzátette, hogy a Buda-Cash Brókerház esetében egyelőre nincs közvetlen teendője az alapnak, de természetesen tájékozódnak az ügy fejleményeiről.
A Bevának akkor kell a befektetési szolgáltató helyett helyt állnia, ha az nem képes „darabra” elszámolni az ügyfél számláján letétként kezelt értékpapírokkal, illetve pénzzel. Hozzátette, hogy ezek a letétek csak bűncselekménnyel, lopással, sikkasztással tűnhetnek el, ezért a Beva közreműködése majdnem minden esetben valamilyen bűncselekmény esetében válik szükségessé.
Beszámolt arról, hogy a Bevának jelenleg 12 milliárd forint vagyona van. Ha ez nem lenne elegendő egy esetleges kártalanításhoz, akkor rendkívüli befizetést rendelhet el a tagok számára, ami mintegy 1,2 milliárd forint plusz, egyéves tagdíjat jelenthet. Másik lehetőség a piaci hitelfelvétel állami kezességvállalás mellett. Hozzátette, hogy ilyenre volt már példa 2001-ben, amikor 2,8 milliárd forint hitelt vett fel a Beva.
A Buda-Cashnél feltételezett 100 milliárd forintos nagyságrendű hiánnyal kapcsolatban az ügyvezető igazgató annyit mondott, hogy az ügyben a brókercég mellett négy pénzintézet is érintett, és egyelőre nem tudni, hogy az esetleges kártalanításból mennyi eshet a Bevára és mennyi az OBA-ra.
A Bevának utoljára 2010-ben kellett egy kisebb befektetési alapkezelő cég ügyfeleit kártalanítania, akkor 30 millió forintot meghaladó összeget kellett kifizetnie mintegy száz befektetőnek. Ezt megelőzően, 1998 és 2002 között több ügye is volt a Befektető-védelmi Alapnak, abban az időszakban 13 ügyben mintegy 4,5 milliárd forint kártalanítást fizetett ki több mint 10 ezer ügyfélnek – mondta el Farkas Péter.
Károsult kibocsátók
Már a bejelentést követően két kibocsátó is megszólalt az ügyben. Az Első Hazai Energia-portfolió (EHEP) Nyrt. azt közölte, hogy értékpapírjainak és pénzeszközeinek túlnyomó részét a BudaCash Zrt.-nél tartja, ezekhez jelenleg nem fér hozzá, mindemellett a felügyeleti intézkedéssel szintén érintett pénzintézetek közül a DRB Bank Zrt.-nél az EHEP bankszámlával és lekötött betéttel rendelkezik, az ÉRB Bank Zrt. részére pedig 200 millió forint értékben alárendelt kölcsöntőkét nyújtott egy évvel ezelőtt.
A Norbi Update Lowcarb Nyrt. a Buda-Cash Brókerházzal kapcsolatos hírek kapcsán azt közölte: a részvényesek biztonságát érintő kérdésekről szakjogászok véleményét kérték. Egybehangzó álláspontjuk az, hogy a társaság részvényei biztonságban vannak, és a vizsgálat lezártát követően azokat a tulajdonosok akár más értékpapír-kezelőhöz átvihetik – olvasható a tájékoztatásban.
