Akiket érint
Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankcióval sújtottak között orosz személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek.
Az új szankciók érintik az FSZB orosz szövetségi biztonsági szolgálatot, a GRU katonai hírszerző szolgálatot, a katonai hírszerzésnek dolgozó hat személyt, öt csoportot, valamint további 19 oroszt, köztük Jevgenyij Prigozsin üzletembert, akinek neve az Egyesült Államokban már korábban nyilvánosságra került, mint aki szentpétervári trollgyárával beavatkozott az amerikai választási folyamatba. Prigozsint megemlíti az orosz esetleges beavatkozásokat vizsgáló, Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság jelentése is.
Miért a szankciók?
A pénzügyminisztérium szerint az új szankciókat a 2016-os amerikai választásokba történt orosz beavatkozás, az amerikai infrastruktúra, energetikai, nukleáris és vízügyi létesítmények, továbbá kereskedelmi vállalatok elleni orosz kibertámadások és Moszkva destabilizáló szerepe tette indokolttá. A közlemény konkrétan megnevezi a NotPetya néven ismertté vált kibertámadást, amelyet a 2016-os amerikai elnökválasztás idején követtek el.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Steve Mnuchin pénzügyminiszter aláírásával megjelent kommüniké leszögezi: az Egyesült Államok további szankciókat kíván foganatosítani orosz kormányzati tisztségviselők és oligarchák ellen „destabilizáló tevékenységük miatt”. Hangsúlyozza továbbá, hogy Washington folytatja nyomásgyakorlását Moszkvára „Ukrajna destabilizálása és a Krím elfoglalása” valamint a „korrupció és emberi jogi visszaélések” miatt.
A minisztérium egyetlen mondattal megismétli a Fehér Ház előző napi állásfoglalását is, miszerint a Dél-Angliában élő volt orosz kettős ügynök ellen idegméreggel elkövetett támadás érzékelteti az orosz kormány „vakmerő és felelőtlen magatartását”.
A NATO is berágott az oroszokra
Oroszország elmossa a béke és az agresszió közötti határt a Nagy-Britanniában idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlettel, amelyre a NATO válaszlépéseket fog tenni – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára Brüsszelben csütörtökön.
Theresa May brit miniszterelnök ugyanis a héten jelentette be, hogy a brit szakértői vizsgálat megállapítása szerint a Novicsok nevű, orosz fejlesztésű, fegyverekben is használható minőségű idegmérget használták Szergej Szkripal egykori orosz katonai hírszerzőtiszt, a brit külső hírszerzés (MI6) volt ügynöke és lánya, Julija Szkripal megmérgezéséhez.
Szakértők szerint ezt a hatóanyagot még a Szovjetunió fejlesztette ki a hidegháború idején, de Theresa May alsóházi felszólalásában azt mondta, a brit kormány feltételezése szerint Oroszországnak még mindig lehet gyártókapacitása e méreganyag előállítására. May közölte, a brit kormány „nagyon valószínűnek” tartja, hogy a Szkripalék elleni támadás mögött Oroszország áll.
A brit, az amerikai, a francia és a német kormány csütörtökön Londonban közös nyilatkozatot adott ki, amelyben az áll: a délnyugat-angliai Salisbury városában idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet egyetlen hihető magyarázata az, hogy a történtekért Oroszországot terheli a felelősség.
