Mégsem lesz áprilisi költségvetés. Az újabb hírek szerint, a korábbi jelzések ellenére, „csak” május elejére készül el a 2016-os büdzsé tervezete. Rossz nyelvek szerint a csúszás oka, hogy annyi mindent ígért a kormány a hitelminősítőknek, ami egyszerűen nem fért bele az Excelbe. A tréfát félretéve, tényleg a felminősítés költségvetése lehet a jövő évi. Ám ez nem a késéssel függhet össze, épp ellenkezőleg, a korai büdzsé szolgálhatja a kedvező minősítést.
Kiszámíthatóbb a korai
Nem kizárt, hogy épp azért készül ennyire korán a költségvetés, hogy a hitelminősítőknek legyen idejük beépíteni a modelljeikbe – mondta Samu János, a Concorde makro elemzője, hozzátéve: a hitelminősítők továbbra is elsősorban a növekedés fenntarthatóságát, az országkockázatot és az adósságpályát nézik.
Talán a gazdaságpolitika kiszámíthatósága szempontjából nyomhat a latban a tavaszi költségvetés. Miként az EBRD-vel és az Erstével kötött megállapodás is a kiszámíthatóságot szolgálta. Más kérdés, hogy hiába hangzik jól a kormányzati ígéret, a bankadó tervezett csökkentése, ha a gyakorlat ezt felülírja. Amint azt a Quaestor-ügyben is látjuk: több száz milliárdos plusz terhet pakolnak rá éppen a pénzügyi szektorra.
Még 10 százalékot sem fizettek
A pesti parketten a társasági nyereségadó tervezett csökkentése okozott némi izgalmat. Ám az elemzők hűtik a kedélyeket, mondván, a blue chipek eddig is alig fizettek társasági adót, emiatt a könnyítésnek sem lesz komoly hatása.
Hiába nézzük ugyanis az adóalapokat, a számtalan módosító tétel és egyéb kedvezmény nyomán a vezető tőzsdei cégek társasági nyereségadó terhelése az elmúlt években nem érte el a 10 százalékot, vagyis azt a mértéket, ahová a 19 százalékos adókulcsot leszállítaná a kormány.
Izgulhat a telekom szektor
A Magyar Telekom esetében azonban érdekes lehet a szektorális adók esetleges mérséklése, vagy eltörlése, ám erről konkrétumot még nem tudunk. Mint azt Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője elmondta: a közműadó éves szinten 7 milliárd forintot, míg a telekom adó évi 26 milliárdot jelent a társaságnak, ami részvényenként 32 forint egy évben. De hozzá kell tenni, hogy az adóteher jelenértéke eléri a 300 forintot is.
A telekom szektort sújtó ágazati adók hatása csekély a büdzsére nézve, csupán a GDP 0,2 százalékára tehető, ezért különösebb „költségvetési sakkozás” nélkül lehetne ezeket mérsékelni, vagy törölni – tette hozzá Samu János.
