Sok a kintlevőség
Az elmúlt években sokat hallhattunk a fogyasztói hitelekről, lakás, autó vagy áruhitelekről és az adósok tömegeiről, akik nehéz helyzetbe kerülnek, mert nem tudták fizetni a törlesztő részleteket. A vállalati kereskedelmi (nem banki) hitelekről kevesebb szó esik, pedig szerepük nagyon jelentős.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
A kiszámlázott – gyakran már teljesített – de még ki nem fizetett tételek komoly kockázatot jelentenek a cégek működése szempontjából. A hazai vállalatok kintlévősége átlagosan az éves bevételük több mint 28 százaléka. Mivel a cégek kintlévősége általánosságban 5-szörösen meghaladja nyereségüket, így könnyen belátható, hogy a számlák (vagy egy részük) tényleges kifizetésének elmaradása komolyan veszélyezteti az egyes cégek működését éppúgy, mint a hazai gazdaságot.
Elég, ha csak azt vesszük alapul, hogy majd 2 millió munkavállaló dolgozik közel 278 ezer olyan cégnél, amelynek a kintlévősége meghaladja a cég nyereségét. A válság kezdete – és a csődhullám – sokként érte a hazai vállalatok mellett a hitelbiztosítói szektort is. Azóta sok év eltelt, a gazdasági kultúra és a kockázatkezelés is sokat fejlődött.
Készülnek a cégek
Pozitív eredményként mondható el, hogy a vállalati credit management szakmában dolgozók 91 százaléka véli úgy, hogy az elmúlt évben nem romlott tovább a magyar gazdaságban a fizetési morál – derült ki a II. Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferencián.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A nemfizetések megelőzése és a kockázatok kiszűrése ugyanakkor olyan mélyen beivódott a cégek működésébe, hogy most már egyre kevesebb cégnél kell elmagyarázni hogy mit csinál és miért hasznos egy hitelbiztosító vagy hogy miért elengedhetetlen napjainkban céginformációs rendszereket használni.
A konferencián résztvevő szakemberek 98 százaléka véli úgy, hogy a céginformációs rendszerek használatával javulnak a kockázatkezelési folyamatai, 76 százalékuk szerint ez a javulás jelentős mértékű.
Vannak lehetőségek
Az Atradius, Magyarország piacvezető hitelbiztosítója valamint az Opten, a hazai piac meghatározó céginformációs szereplője – közösen szervezett konferenciájukban a vállalati szektor közreműködését is kérte a jelenlegi helyzet felméréséhez.
A jogszabályi változások (pl. maximalizált fizetési határidő vagy adatvédelmi szabályozások), a követeléskezelés lehetőségeinek módosulásai (elektronikus fizetési meghagyás vagy a végrehajtói rendszer) vagy épp az újabb hozzáférhető adatkörök és kockázatcsökkentési lehetőségek miatt a folyamatokat rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a konferencián résztvevő vállalati követelésmenedzserek közel 70 százaléka változtatott folyamatain az elmúlt 1 évben.
A gazdaságnak is fontos
Balatoni András – a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője – elmondta: a munkaerő-piaci fordulat hatására a Magyarországon megközelítettük a teljes foglalkoztatást. Fontos kihívás, hogy a versenyképesség növelése révén hazánk egy tőke és tudásintenzív növekedési pályára álljon. Ennek első jelei már az idei évtől jelentkeznek, mivel a beruházások számottevő emelkedését regisztrálhattuk az első fél évben, és a termelékenység is három százalék körül emelkedhet 2018-tól kezdve.
Az immár hagyományossá váló szakterületi konferencián nagyvállalatok kockázatkezelési vezetői kerekasztal-beszélgetés keretében osztották meg tapasztalataikat, megoldásaikat, innovációikat a többi résztvevővel. A lánctartozások megelőzése és az átlagon felüli pénzügyi kockázatot hordozó cégek kiszűrése az egyes vállalkozások saját jól felfogott érdekükön túl nemzetgazdasági célként is jól beazonosítható.
