Lassuló felzárkózás
A pénteken nyilvánosságra hozott Going for Growth 2017 dokumentumban megjegyzik, hogy Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nagyjából a fele a legfejlettebb OECD tagországokénak.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Miközben a pénzügyi-gazdasági válság előtt a felzárkózás meglehetősen tempós ütemben haladt, a válság után veszített lendületéből, bár a termelékenység növekedésének a lassulását ellensúlyozta a foglalkoztatottak számának és az aktív népességen belül a foglalkoztatottak részarányának növekedése.
Magyarországon az OECD átlagánál kevésbé kiélezett az egyenlőtlenség, a legszegényebb rétegek életszínvonalának romlása miatt azonban valamelyest tágult a rés, miközben az OECD átlagában alig változott.
Lehetne még javítani
Az elmúlt években a kormány a Going for Growth 2015 ajánlásait jórészt megvalósító strukturális reformokat hajtott végre – mutat rá a dokumentum, megjegyezve, hogy bőven van még tennivaló az adminisztrációs terhek csökkentése és a versenyképesség javítása terén.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az OECD szerint a gazdaságpolitikai szabályozás és az eljárások átláthatósága és tartóssága javításra szorul. Egyszerűsíteni kell a hivatali ügyintézést és hatástanulmányokkal kell alátámasztani a központi szabályozás eredményességét.
A versenyhivatalnak véleményezési jogot kell biztosítani a törvénytervezetekhez. A közbeszerzési eljárás hatékonyságát pedig elektronikus rendszerrel kellene javítani és korrupcióellenes hatóság ellenőrzésének alávetni.
Az idősek foglakoztatásának fokozására és az oktatási rendszer javítására tett javaslatok mellett az OECD ajánlásaiban kiemelte a verseny fokozásának a szükségességét a szolgáltatási szektoron belül. A verseny hiánya ugyanis fékezi az új technológiák meghonosítását a kiskereskedelmi, szakipari és hálózati szolgáltatásoknál, ami végső soron a termelékenység növekedési ütemét lassítja.
