Lautenschläger szerdán Frankfurtban egy bankárok részvételével tartott tanácskozáson kifejtette, hogy az ő értelmezésében Draghi beszédének fő üzenete az volt, hogy a jelenlegi gazdasági problémák megoldásában a legfontosabb eszközök a strukturális reformok, amelyek végrehajtása nélkül a versenyképesség hiányától szenvedő országok semmit nem érnek el közép- és hosszú távon.
Mit értettek félre sokan?
Augusztus végén az amerikai Jackson Hole-ban, a jegybankelnökök éves tanácskozásán Mario Draghi kijelentette, hogy „nagyon gyorsan halad előre” az EKB készülődése adóssággal támogatott értékpapírok piaci vásárlására – a mennyiségi enyhítés megkezdésére -, ami hozzá fog járulni a likviditás és a kereslet növeléséhez. A kereslet élénkítése érdekében egyensúlyos, de növekedésbarát költségvetési politikát sürgetett az euróövezeti kormányoktól is, mondván, hogy a jelenlegi, szinte inflációmentes időkben károsabb lehet, ha a döntéshozók „túl keveset” tesznek a munkanélküliség ellen, mintha „túl sokat”, és ezzel esetleg növelik „a bér- és árnyomást” is.
Az EKB-elnök szavait sokan úgy értelmezték, mint felhívást a kormányokhoz, hogy a fogyasztás ösztönzésének érdekében felhagyhatnak a szigorú költségvetési politikával, azzal együtt is, hogy ismét növekedne államadósságuk.
„Ez nagyon egyoldalú értelmezése” Draghi beszédének – figyelmeztetett Sabine Lautenschläger, aki korábban a német jegybank alelnöke volt.
Az európai közös kötvény kibocsátásával – amelyet Németország kategorikusan elutasít – kapcsolatban feltett kérdésre Lautenschläger kijelentette: az EKB elvileg nem ellenzi. Mindazonáltal meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy „továbbra is érezze minden állam a nyomást a reformok folytatásának érdekében” – tette hozzá.
Holnap döntés születhet
Az euróövezet monetáris politikáját és a kamatlábakat meghatározó kormányzótanács csütörtökön ülésezik. Számos elemző úgy gondolja, hogy konkrét intézkedéseket fogadnak el a gazdaság élénkítését célzó monetáris enyhítés jegyében.
